„Bojár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: eu:Boiardo |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: simple:Boyar |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[ro:Boier]] |
[[ro:Boier]] |
||
[[ru:Боярин]] |
[[ru:Боярин]] |
||
[[simple:Boyar]] |
|||
[[sk:Bojar]] |
[[sk:Bojar]] |
||
[[sl:Bojarji]] |
[[sl:Bojarji]] |
A lap 2012. január 24., 23:54-kori változata
Bojárnak nevezték Oroszországban, Bulgáriában, Moldvában és Havasalföldön a földesurakat, nemes embereket. A szó szláv eredeű és a boj vagyis harc szóból származik, eredetileg harcost jelentett.
Oroszországban a bojárok képezték az uralkodó fejedelmek közvetlen környezetét, de emellett bizonyos független állásuk is volt: ők viselték a főbb polgári és katonai méltóságokat. Tekintélyük olyan nagy volt, hogy még Rettegett Iván cár is ilyen hozzátétellel adta ki ukázait: „A cár parancsolja s a bojárok jóváhagyták.” A bojárok rangfokozatát az állam szolgálatában töltött idő szerint határozták meg. Az uralkodó visszaélési lehetőségét a bojárok hatalma korlátozta. A cárok igyekeztek ezt megtörni, de csak I. (Nagy) Péternek sikerült, aki meghagyta ugyan a rangokat és címeket, de minden kiváltság és hatalom nélkül.
Források
- Bokor József (szerk.). Bojár, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.