„Schweinfurt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Швайнфурт |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Schweinfurt |
||
148. sor: | 148. sor: | ||
[[es:Schweinfurt (Alemania)]] |
[[es:Schweinfurt (Alemania)]] |
||
[[et:Schweinfurt]] |
[[et:Schweinfurt]] |
||
[[eu:Schweinfurt]] |
|||
[[fa:شواینفورت]] |
[[fa:شواینفورت]] |
||
[[fi:Schweinfurt]] |
[[fi:Schweinfurt]] |
A lap 2011. december 16., 18:46-kori változata
Schweinfurt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Alsó-Frankföld | ||
Járás | Alsó-Frankföld | ||
Alapítás éve | 1254 | ||
Polgármester | Gudrun Grieser | ||
Irányítószám | 97401–97424 | ||
Körzethívószám | 09721 | ||
Rendszám | SW | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 54 675 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1 531,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 202–343 m | ||
Terület | 35,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 03′, k. h. 10° 14′Koordináták: é. sz. 50° 03′, k. h. 10° 14′ | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Schweinfurt weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schweinfurt témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Schweinfurt város Németországban, Bajorországban. Lakossága 2007-es adatok szerint: 53 481 fő. Jelentős számú török és orosz lakossággal rendelkezik. Schweinfurt a harmadik legnagyobb város Würzburg és Aschaffenburg után Unterfrankenben (Alsó-Frankföldön).Bár Schweinfurt Bajorországban fekszik, ők magukat mégsem mint bajorok definiálják, hanem mint frankok. Egész pontosan Alsó-frankok. A város mottója: Ipar és művészet.
Nevének eredete
971 óta ismerjük a Swinfurt helységnevet, amely folyamatosan változott: Suinuurde,Suinfurte, Swinvordi, Sweinvort, Sweinfurt és végül Schweinfurt.
A város neve szó szerinti fordításban Disznógázló. A városban nagyon sok helyen található disznót ábrázoló szobor. Ezeket általában cégek helyezik ki, a cégre jellemző egyenruhában, viseletben.
Fekvése
Schweinfurt Bajorország északi részén található, Unterfranken (Alsó-Frankföld) tartományban. A Majna partján fekszik, Würzburgtól mintegy 30 km-re. A lakóövezetek a város északnyugati (Bergl), északi (Haard, Hochfeld, Steinberg, Eselshöhe) és északkeleti (Deutschhof) részén találhatóak. Az ipari területek a város nyugati, délnyugati részein találhatóak. Schweinfurtnál fordul a Majna általános kelet-nyugati folyásiránya elsőként délre. Ez az úgy nevezett Majnaháromszög (Maindreieck).
Városrészei
|
|
Közlekedés
Csak autóbuszforgalom. Villamos, illetve földalatti nincs. A legtöbb buszvonal végállomása a Roßbrunnon található. Érdekesség, hogy a Roßbrunn leginkább egy sétálóutcára hasonlít, de mégsem forgalom elöl elzárt terület. Több vasúti megállóhely közül csak a főpályaudvar használatos a városok közötti utazásnál, a Schweinfurt-Hauptbanhof. Ezenkívül rendelkezik még két kisebb vasútállomással, de azokat csak a helyközi járatok használják.
Politika
A legerősebb politikai erő 40 éven át az SPD volt. Hosszú időn át abszolút többségben voltak a városi tanácsban. 1920 és 1933 között illetve 1946-tól 1992-ig ők adták a polgármestert is.
A városi képviselőtestületben 44 képviselő kap helyet (2008-2014), a következő megoszlás szerint:
- CSU 18
- SPD 9
- Schweunfurter Liste 4 (schweinfurti lista)
- Die Linke 4 (baloldali párt)
- Pro Schweinfurt 3
- FBU 2
- Bündis/Grüne 2 (szövetség/zöldek)
- Die Republikaner 2
- FDP und Freie Bürger 1 (egyéni képviselő)
Története
791-ből származik az első említése mint Swinfurt illetve Suinfurtero. A város 1240 és 1250 között először pusztult el. Birodalmi szabadvárosi státuszát először 1254-ben említik. A város 1542-ben tért át a protestáns vallásra. 1554-ben második alkalommal is elpusztult (csak a városháza maradt meg). 1627 és 1650 között, a harmincéves háború alatt csapatok (pl. svédek) többször is átvonultak a városon. 1652-ben került sor a Leopldina akadémia megalapítására. A város 1810 és 1814 között a würzburgi hercegséghez tartozott, majd 1814-ben véglgesen Bajorországhoz csatolták. A Bamberg felől Würzburg irányába haladó vasútvonal 1852-ben érte el a települést, majd 1854-ben Bad Kissingen és Meiningen felé is kiépült a vasút.
- 1872: Kugelfischer cég megalapítása.
Oktatás
- Alexander-von-Humboldt-Gymnasium Schweinfurt
- Celtis-Gymnasium
- Olympia-Morata-Gymnasium
- Walther-Rathenau-Gymnasium
- Privates Lyzeum der Republik Griechenland
- Bayernkolleg Schweinfurt
- Friedrich-Fischer- Állami szakiskola
- Fachhochschule Würzburg-Schweinfurt - Műszaki Főiskola Würzburg-Schweinfurt, Schweinfurti részleg
Gazdaság
Schweinfurt Alsó-frankföld gazdasági központja, több mint 48 000 munkahellyel. Schweinfurtba naponta akár 40 km távolságról is járnak be dolgozni.
Kultúra és látnivalók
Színház
- Schweinfurti városi színház
- Babaszínház név nélkül
- Kultúrműhely diszharmónia
- Hans Sachs Gruppe
Múzeumok
- Georg Schäfer múzeum
A múzeum a legfontosabb 19. századi német festők képeit állítja ki magánygyűjteményből.
- Otto Schäfer múzeum
- Régi gimnázium múzeuma
Ismert emberek
Fontosabb személyek, akik a városban születtek
- Itt született Mechwart András,
- Heinrich Salmuth (1522. március 2.; † 1576. március 20.) , teológus
- Johann Lorenz Bausch (1605. szeptember 30. - 1665. november 17.), gyógyszerész
- Johann Lorenz Bach (1695. szeptember 10. - 1773. december 14.), zeneszerző
- Johann Elias Bach (1705. február 12. - 1755. november 30.), zeneszerző
- Margarethe Geiger (1783; † 1809. szeptember Bécs), festő, grafikus
- Friedrich Rückert (1788. május 16. - 1866. január 31.), költő
- Philipp Moritz Fischer (1812 - 1890), feltaláló
- Carl Christian Giegler (más néven Giegler Pascha (1844 - 1921), távközlési mérnök, szudáni nagykövet
- Friedrich Fischer (1849. március 19. - 1899. október 2.) feltaláló,
- Itt született 1862-ben Thoedor Fischer építész
Források
Külső hivatkozások
- A város hivatalos oldala (németül)
- Georg Schäfer Múzeum weblapja(németül)
- Schweinfurt-Online, információk a városról(németül)
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)