„Súly” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 87.97.5.141 (vita) szerkesztéséről Hidaspal szerkesztésére |
|||
8. sor: | 8. sor: | ||
A súlyerőre vonatkozóan továbbiakat találunk az [[Erőtér#Szabaderő és kényszererő|erőtérről]] szóló cikkben. |
A súlyerőre vonatkozóan továbbiakat találunk az [[Erőtér#Szabaderő és kényszererő|erőtérről]] szóló cikkben. |
||
A súly valójában az az erő, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. |
A súly valójában az az erő, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. |
||
== Definíciója == |
== Definíciója == |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
Megjegyzés: 1901-ben nem használták még a ''konvencionális valódi érték'' kifejezést. A fordításnál már használnunk kell a Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótárban (VIM) foglaltak szerint. |
Megjegyzés: 1901-ben nem használták még a ''konvencionális valódi érték'' kifejezést. A fordításnál már használnunk kell a Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótárban (VIM) foglaltak szerint. |
||
::A gravitációs gyorsulás konvencionális értékének jele: ''g''<sub>n</sub> |
::A gravitációs gyorsulás konvencionális értékének jele: ''g''<sub>n</sub> |
||
Domi + Ati :D |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2011. december 4., 18:52-kori változata
A fizikában a súly azon erők eredője, amelyekkel a test a környezetére hat. Tehát például egy asztalon lévő könyv súlya az az erő, amellyel az asztalt nyomja (a levegőre kifejtett nyomóerők kiegyenlítik egymást). Gyakran keverik a tömeggel, köznapi nyelvben a két szót szinonimaként használják. Azonos tömegű testek különböző erősségű gravitációs terekben különböző súlyúak, mert a testre ható gravitációs erőt a test közvetíti a környezetének, és ez adja általában a test súlyát.
A súly azonban függ a test gyorsulásától is. Például a Föld gravitációs terében függőlegesen gyorsuló test súlya: G = m(g+a), ahol m a test tömege, g a nehézségi gyorsulás, a pedig a test gyorsulása. Utóbbi előjele úgy értendő, hogy a pozitív, ha a test felfelé gyorsul, és negatív, ha lefelé.
Ha a = −g, akkor a test a súlytalanság állapotában van. A súly SI mértékegysége a newton (olvasd: nyúton), aminek a jele: N. 1 N = 1 kg×m×s−2 vagyis az az erő, ami 1 kg tömegű testet 1 s alatt 1 m/s-ra gyorsít fel. Az SI bevezetése előtt (Mo.-n 1980) használatos volt a kilopond (kp) mint súlyegység, amely egy 1 kg tömegű tárgy súlyát jelölte, ezen kívül alapmértékegysége volt a Műszaki–technikai mértékegységrendszernek is.
A súlyerőre vonatkozóan továbbiakat találunk az erőtérről szóló cikkben.
A súly valójában az az erő, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza.
Definíciója
A 3. CGPM 70. számú határozata a következőket tartalmazza:
- Az a szó, hogy "súly" az erővel azonos természetű fizikai mennyiséget jelöl: egy test súlya a tömegének és a gravitációs gyorsulásnak a szorzata. A szabványos súly a test tömegének és a nehézségi gyorsulás konvencionális valódi értékének szorzata.
- A gravitációs gyorsulásnak az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia által elfogadott konvencionális értéke 980,665 cm/s2, amelyet több ország már előzőleg törvényerőre emelt.
Megjegyzés: 1901-ben nem használták még a konvencionális valódi érték kifejezést. A fordításnál már használnunk kell a Nemzetközi Metrológiai Értelmező Szótárban (VIM) foglaltak szerint.
- A gravitációs gyorsulás konvencionális értékének jele: gn
Források
A tömeg és súly megkülönböztetése Az erről szóló határozat 1901 október 15-22 között
Nemzetközi metrológiai értelmező szótár OMH–MTA–MMSZ Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal