Vita:Súly
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Jzana (vita), értékelés dátuma: 2010. április 26. | |||
| |||
Legalábbis kérdéses, kinek a megfogalmazása érthetőbb, korrektebb. Majd eldöntik a hozzá igazán értők. Messiah 2007. szeptember 13., 23:09 (CEST)
Erők eredője?[szerkesztés]
Hmm. Fura fogalmazás. Ha ráfújok az asztalon heverő könyvre, akkor hat rá a közegellenállási erő. A könyv tehát nagyobb erővel nyomja az asztalt: a súlyerő és a közegellenállási erő összegével!
És akkor jön még a folyadékban lebegő test, amely lebeg akkor, ha egyenlő a felhajtóerő a súlyerővel. Szerintem ne legyen erők szuperpozíciója a súlyerő! MZ/X vita 2010. október 22., 14:10 (CEST)
kilopond[szerkesztés]
A kilopond utalást javítani kell. Ez a műszaki-technikai mértékegységrendszer egyik alapmértékegysége! MKpS méter-kilopond-szekundum. Alapmennyiségei tehát a hosszúság, az idő és az erő. Az erő csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyenlő a súllyal. MZ/X vita 2011. február 4., 18:01 (CET)
Bocs de nem ertem. Azt se ertem, hogy jon ide az ero. Egyetlen egy mondatban szerepel a kilopond. Abban a mondatban nincs szo erorol. Legy szives mond el reszletesen mi a gondod vele. Vagy ird le, hogy szerinted hogyan kellene kijavitani. hoiHoi 2011. február 4., 19:51 (CET)
- Erről szeretnék új szócikket írni. Sytème des mécaniciens néven találtam forrást, és Budó: Kísérleti fizika I. is: Műszaki-technikai mértékegységrendszer lesz a címe MZ/X vita 2011. február 7., 21:48 (CET)
Hiányos és hibás[szerkesztés]
Nem tudom, mi alapján minősítették a cikket "jól használhatónak". Legalább elolvasták volna pl. az angol nyelvű megfelelőjét, ha már a magyar nyelv értelmezése gondot okoz.
Első bekezdés első mondata: "A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza." Második bekezdés lényeges mondata: "egy test súlya a tömegének és a gravitációs gyorsulásnak a szorzata"
A kettő definíció különbözik! Ahogy az angol szócikk is említi, a súlynak több különböző, nem kompatibilis definíciója használatos.
Az itt leírt első szerint ez egy ellenerő, ami csak akkor lép fel, ha a test alá van támasztva vagy fel van függesztve. E szerint a definíció szerint a szabadon eső test súlytalan. (Illetve a súlytalanság kifejezésnek csak ebben a definícióban van értelme.)
A másik leírt definíció szerint a súly mindössze F=mg. Ez az erő akkor is fellép, ha a test szabadon esik, tehát eszerint a def szerint nem hívhatjuk ezt az állapotot súlytalanságnak. (Ez elég baj, mert ilyenkor nincs erre alkalmas szó.)
Személy szerint az első definiciót jobban szeretem, mert elég nehéz fizika/űrkutatás órán a súlytalanságról magyarázni ha nem használhatom ezt a szót; úgy általában is több értelme van, mint annak, hogy csak összeszorozzuk az m-szer gét... De láthatóan a tudósok egy részét ez nem zavarja :( Na de ez más tészta, itt most azt kellene leírni,hogy több definició létezik és melyik mit jelent, esetleg hol használják. Pl úgy hallottam, hogy statikában(építőmérnöki) az mg definíciót használják, ami érthető, mert ott nincs nagyon mozgás. Na szóval kéne több szakterületről egykét kollega beleírni hogy az ő területén hogy használják. Én csak egy villanymérnök vagyok, én maradtam az ált.isk. definíciónál, de nálunk ez nem része a szakszókincsnek.
Ráadásul még viccesebb a dolog ha plusz erők is hatnak. Az első def szerint ha rácsimpaszkodok egy felfüggesztett tárgyra, annak megnő a súlya. Vagy a lejtőn csúszó testnek csökken. A második def szerint mindig konstans, amíg a tömege és g konstans.
Aztán még ott vannak olyan bajok, hogy a súlytalanság helyett zéró vagy mikro-gravitáció szavakat használnak (hibásan) még az ezzel foglalkozók is...De az már talán egy másik szócikk.