Ugrás a tartalomhoz

„Bobula Ida” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam WerthW (vita) szerkesztését (oldid: 27323005)
Címke: Visszavonás
Visszavontam WerthW (vita) szerkesztését (oldid: 27322991)
Címke: Visszavonás
14. sor: 14. sor:
Apja [[Bobula János (építész, 1871–1922)|ifj. Bobula János]] építészmérnök. [[Költő]]ként indult, [[1920]]-ban önálló kötete jelent meg. [[1923]]-ban ''A szász uralkodóházból való királyok uralmának hatása Lengyelország felbomlására'' című disszertációjával doktorált történettudományból a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en. Később az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] folytatta tanulmányait. [[1929]]-ben érkezett vissza a magyar fővárosba, ahol pedagógusként dolgozott.
Apja [[Bobula János (építész, 1871–1922)|ifj. Bobula János]] építészmérnök. [[Költő]]ként indult, [[1920]]-ban önálló kötete jelent meg. [[1923]]-ban ''A szász uralkodóházból való királyok uralmának hatása Lengyelország felbomlására'' című disszertációjával doktorált történettudományból a [[budapest]]i [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en. Később az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] folytatta tanulmányait. [[1929]]-ben érkezett vissza a magyar fővárosba, ahol pedagógusként dolgozott.


[[1947]]-ben a politikai légkör változásai miatt az USA-ba emigrált. Itt eleinte a [[New Yersey's Woman College]]-ban, illetve a [[Kongresszusi Könyvtár]]ban munkálkodott. Később [[történelem|történelmet]] és [[szociológia|szociológiát]] oktatott a dél-karolinai [[Limestone College]]-ban. [[1955]] és [[1957]] közt a [[Magyarok|magyar]] menekültprogram igazgatója volt [[Philadelphia (Pennsylvania)|Philadelphiában]].
[[1947]]-ben a politikai légkör változásai miatt az USA-ba emigrált. Itt eleinte a [[New Yersey's Woman College]]-ban, illetve a [[Kongresszusi Könyvtár]]ban munkálkodott. Később a saját áltudományos és dilettáns agyszüleményeivel átszőtt [[történelem|„történelmet”]] és [[szociológia|„szociológiát”]] „oktatott” a dél-karolinai [[Limestone College]]-ban. [[1955]] és [[1957]] közt a [[Magyarok|magyar]] menekültprogram igazgatója volt [[Philadelphia (Pennsylvania)|Philadelphiában]].


[[1981]]-ben hunyt el szerény anyagi körülmények között.
[[1981]]-ben hunyt el.


==Sumer irányultságú „kutatásai”==
==Sumer irányultságú „kutatásai”==

A lap 2024. július 30., 04:45-kori változata

Bobula Ida
Született1900. február 27.
Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1981. október 24. (81 évesen)
Gaffney, Dél-Karolina, USA
Állampolgársága
SzüleiBobula János
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bobula Ida (Budapest, 1900. február 27. – Gaffney, Dél-Karolina, 1981. október 24.) áltudományos és dilettáns megnyilvánulásairól hírhedt magyar „történész”. Elsősorban a tudományosan cáfolt sumer–magyar nyelvrokonság elméletét propagáló írásai ismertek, Badiny Jós Ferenc mellett Bobula Ida a leghírhedtebb hirdetője ezen áltudományos és dilettáns elméletnek.[1][2][3][4][5]

Élete

Apja ifj. Bobula János építészmérnök. Költőként indult, 1920-ban önálló kötete jelent meg. 1923-ban A szász uralkodóházból való királyok uralmának hatása Lengyelország felbomlására című disszertációjával doktorált történettudományból a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Később az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. 1929-ben érkezett vissza a magyar fővárosba, ahol pedagógusként dolgozott.

1947-ben a politikai légkör változásai miatt az USA-ba emigrált. Itt eleinte a New Yersey's Woman College-ban, illetve a Kongresszusi Könyvtárban munkálkodott. Később a saját áltudományos és dilettáns agyszüleményeivel átszőtt „történelmet” és „szociológiát” „oktatott” a dél-karolinai Limestone College-ban. 1955 és 1957 közt a magyar menekültprogram igazgatója volt Philadelphiában.

1981-ben hunyt el.

Sumer irányultságú „kutatásai”

Az áltudományos és dilettáns sumer–magyar nyelvrokonság elmélete még könyvtári „munkássága” alatt került érdeklődése középpontjába. Kilenc, javarészt angol nyelvű kötetben foglalkozott az áltudományos és dilettáns agyszüleményeinek kifejtésével. Állításai tudományosan cáfoltak,[1][2][3][4][5] ennek ellenére még mindig népszerűek az áltudományokra és a hamis nemzeti mítoszokra vevő, dilettáns rajongói szektája körében.

Művei

  • Versek (Budapest, 1920)
  • A nő a 18. század magyar társadalmában (Budapest, 1933)
  • Nők útja a matriarchatustól a mai társadalomig (Budapest, 1938)
  • Sumerian Affiliations. A Plea for Reconsideration (Washington, 1951)
  • A sumér–magyar rokonság kérdése (Buenos Aires, 1961)
  • A magyar nép eredete (Gainesville, 1966; Aston (FL), 1982; eredeti cím: Origin of the Hungarian nation)
  • Kétezer magyar név szumír eredete (Montreal, 1970)
  • Ősi mezopotámiai régészeti leletek vizsgálata hely, év[forrás?]
  • Szumír műszaki tudományok hely, év[forrás?]

Lásd még

Jegyzetek

Források

  • Komoróczy Géza: Sumer és magyar? (Budapest, 1976)
  • Magyar költőnők antológiája (Szerk.: S. Sárdi Margit – Tóth László; Budapest, 1997)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bobula_Ida&oldid=27323836”