„Róka Károly” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Emigráns magyarok kategória eltávolítva; Magyar emigránsok Norvégiában kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Found source and updated content with additional information. |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{részben nincs forrás}} |
{{részben nincs forrás|https://epa.oszk.hu/02600/02690/00031/pdf/EPA02690_aghegy_2015_48_6359-6362.pdf}} |
||
{{Személy infobox}} |
{{Személy infobox}} |
||
'''Róka Károly, Charles Roka''' {{Szülhal}} [[Norvégia|Norvégiában]] élt magyar [[Festőművészet|festő]], akinek neve a művészetben a [[giccs]] szinonimájává vált. |
'''Róka Károly, Charles Roka''' {{Szülhal}} [[Norvégia|Norvégiában]] élt magyar [[Festőművészet|festő]], akinek neve a művészetben a [[giccs]] szinonimájává vált. |
||
Róka 1912-ben született Nyíregyházán. Budapesten elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát. Nemcsak festészetet, hanem szobrászatot is tanult. Itt ismerte meg alaposan az emberi testet. Tanúsítják a festményei, és a magántulajdonban levő portré-szobrai. |
|||
Róka Magyarországon született 1912-ben. A budapesti Művészeti Akadémia tanulmányai után beutazta Európát. Végül 1937-ben Norvégiában telepedett le, ahol [[Bærum]]ban élt, [[Oslo]] külvárosában. Itt egy évet töltött az akadémián. |
|||
Pénztelen fiatalemberekként egy vasúti teherkocsiban megbújva hagyta el Magyarországot. Azt gondolta, hogy pénzt lehetne szerezni azzal, ha megfesthetné a svájci hegyi hotelek pénzes turistáit. Így is lett. Róka festői tudása valóban pénzt hozott a házhoz. |
|||
1939-ben festette első festményét egy félmeztelen cigánylányról, akit pár évvel korábban [[Marseille]]-ben látott. A meztelen cigánylányról készített variációi segítették meggazdagodni, de művészként nem hoztak számára elismerést. |
|||
1937-ben a Rivieráról barátjával együtt Norvégiába jött. Az ügyes üzletkötő itt is szerzett munkát, de amikor a németek elfoglalták Norvégiát, Svédországba menekült. Később Amerikába került. Róka élete végéig Oslo elővárosában élt, és alkotott. 1939-ben meghívást kapott egy Lausanne-i kiállításra. Jó kritikát kapott, több kiállítás következett Franciaországban és Spanyolországban. Ebben az évben festette első festményét egy félmeztelen cigánylányról, akit pár évvel korábban [[Marseille]]-ben látott. A meztelen cigánylányról készített variációi segítették meggazdagodni, de művészként nem hoztak számára elismerést. |
|||
Rókát a művésztársadalom megvetette, de a közönség kedvelte. A „Cigánylány” számos variációjával vált híressé, amelyek egzotikus kinézetű cigány nőket ábrázolnak, [[Pin-up girl|pin-up]] stílusban festve, vagy szentimentális gyermekportrékat kutyáikkal. Másik kedvenc témája a magyar [[folklór]] volt, különösen a „Csárdást táncoló cigányok” (magyar tánc). |
Rókát a művésztársadalom megvetette, de a közönség kedvelte. A „Cigánylány” számos variációjával vált híressé, amelyek egzotikus kinézetű cigány nőket ábrázolnak, [[Pin-up girl|pin-up]] stílusban festve, vagy szentimentális gyermekportrékat kutyáikkal. Másik kedvenc témája a magyar [[folklór]] volt, különösen a „Csárdást táncoló cigányok” (magyar tánc). |
||
Róka [[Madrid]]ban, [[Barcelona|Barcelonában]] és [[Lausanne]]-ban tartott kiállításokat, amelyek nagyon népszerűek voltak a [[Skandinávia|skandináv]] közönség körében. |
Róka [[Madrid]]ban, [[Barcelona|Barcelonában]] és [[Lausanne]]-ban tartott kiállításokat, amelyek nagyon népszerűek voltak a [[Skandinávia|skandináv]] közönség körében. 1942-ben házasságot kötött Irma Kussiussal. A feleség a házasságban férje nevét használta. Egy fiúk született, Gergely. Üzletember lett, importcége van. Ő kezeli a még meglévő hagyatékot. Zindy lányuk művész, installációs alkotásokat készít. Christina Dániában él. Rókának, sajnálatos módon, betegség miatt élete utolsó éveiben fel kellett adnia |
||
2005-ben a Haugar Vestfold Kunstmuseum mintegy 80 festményét állította ki. ''A giccs hercege'' címet kapta. Ez volt az első alkalom, hogy egy tekintélyes galéria beengedte a falai közé Rókát. |
2005-ben a Haugar Vestfold Kunstmuseum mintegy 80 festményét állította ki. ''A giccs hercege'' címet kapta. Ez volt az első alkalom, hogy egy tekintélyes galéria beengedte a falai közé Rókát. |
||
== |
== Forrás == |
||
https://epa.oszk.hu/02600/02690/00031/pdf/EPA02690_aghegy_2015_48_6359-6362.pdf |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
A lap 2024. május 1., 01:32-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (https://epa.oszk.hu/02600/02690/00031/pdf/EPA02690_aghegy_2015_48_6359-6362.pdf) |
| Róka Károly | |
| Született | 1912. szeptember 24.[1] Magyarország |
| Elhunyt | 1999. szeptember 7. (86 évesen)[1] Bærum község[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Róka Károly, Charles Roka (Magyarország, 1912. szeptember 24. – Bærum község, 1999. szeptember 7.) Norvégiában élt magyar festő, akinek neve a művészetben a giccs szinonimájává vált.
Róka 1912-ben született Nyíregyházán. Budapesten elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát. Nemcsak festészetet, hanem szobrászatot is tanult. Itt ismerte meg alaposan az emberi testet. Tanúsítják a festményei, és a magántulajdonban levő portré-szobrai.
Pénztelen fiatalemberekként egy vasúti teherkocsiban megbújva hagyta el Magyarországot. Azt gondolta, hogy pénzt lehetne szerezni azzal, ha megfesthetné a svájci hegyi hotelek pénzes turistáit. Így is lett. Róka festői tudása valóban pénzt hozott a házhoz.
1937-ben a Rivieráról barátjával együtt Norvégiába jött. Az ügyes üzletkötő itt is szerzett munkát, de amikor a németek elfoglalták Norvégiát, Svédországba menekült. Később Amerikába került. Róka élete végéig Oslo elővárosában élt, és alkotott. 1939-ben meghívást kapott egy Lausanne-i kiállításra. Jó kritikát kapott, több kiállítás következett Franciaországban és Spanyolországban. Ebben az évben festette első festményét egy félmeztelen cigánylányról, akit pár évvel korábban Marseille-ben látott. A meztelen cigánylányról készített variációi segítették meggazdagodni, de művészként nem hoztak számára elismerést.
Rókát a művésztársadalom megvetette, de a közönség kedvelte. A „Cigánylány” számos variációjával vált híressé, amelyek egzotikus kinézetű cigány nőket ábrázolnak, pin-up stílusban festve, vagy szentimentális gyermekportrékat kutyáikkal. Másik kedvenc témája a magyar folklór volt, különösen a „Csárdást táncoló cigányok” (magyar tánc).
Róka Madridban, Barcelonában és Lausanne-ban tartott kiállításokat, amelyek nagyon népszerűek voltak a skandináv közönség körében. 1942-ben házasságot kötött Irma Kussiussal. A feleség a házasságban férje nevét használta. Egy fiúk született, Gergely. Üzletember lett, importcége van. Ő kezeli a még meglévő hagyatékot. Zindy lányuk művész, installációs alkotásokat készít. Christina Dániában él. Rókának, sajnálatos módon, betegség miatt élete utolsó éveiben fel kellett adnia
2005-ben a Haugar Vestfold Kunstmuseum mintegy 80 festményét állította ki. A giccs hercege címet kapta. Ez volt az első alkalom, hogy egy tekintélyes galéria beengedte a falai közé Rókát.
Forrás
https://epa.oszk.hu/02600/02690/00031/pdf/EPA02690_aghegy_2015_48_6359-6362.pdf
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Charles Roka című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ a b c Digital Archives