Ugrás a tartalomhoz

Somogyi Gyula (irodalomtörténész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyi Gyula
Született1858. május 10.
Elhunyt?
Foglalkozásaközíró,
irodalomtörténész
SablonWikidataSegítség

Somogyi Gyula, Schwarcz (Tengőd, 1858. május 10. – 1932 után) erdélyi magyar irodalomtörténész, kereskedelmi akadémiai tanár.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

A gimnáziumot és egyetemet Budapesten végezte; középiskolai tanári vizsgálatot a magyar és német nyelvből 1882-ben tett. 1882-ben Schwarcz családi nevét Somogyira változtatta.[1] Mint tanár 1884-től működött; egy évet Érsekújvárt, egyet Székesfehérvárt töltött. 1886-tól Arad a kereskedelmi akadémia rendes tanára volt, ahol a magyar és német nyelvet tanította; tanított történelmet is. Az aradi fa- és fémipari szakiskolában irálytant oktatott. Az aradi Casino-egylet titkára; a Kölcsey-egyesület irodalmi bizottságának elnöke; az aradi írók és hírlapírók körének választott tagja; az aradi «Összetartás» szabadkőmíves páholy szónoka volt. 1925-ben már nyugdíjasként élt.

Cikkeit az Aradi Közlöny, Arad és Vidéke, Felső-magyarország és az Ellenzék közölte. Szerkesztésében jelent meg Arad szabad királyi város és Arad vármegye községeinek leírása (Arad, 1913).

Művei

[szerkesztés]
  • Ünnepi beszéd. A szabadkőművesség feladatáról és legközelebbi teendőiről. Arad, 1894.
  • Örök keletbe költözött Ransburg Zsigmond testvérünk az «Összetartás» páholy tagjának emlékezete. Arad, 1894.
  • Mi a szabadkőművesség szerepe korunkban? Szent János-napi alkalmi beszéd. Arad, 1895.
  • Petőfi Sándor költészete. (Tanulmány.) Budapest, 1899. (Ism. M. Kritika III.)
  • Petőfi Sándor költeményei. Élete és költészete. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. Budapest, 1900. (Magyar Könyvtár 210.)
  • Arad szab. kir. város és Arad vármegye községeinek leirása. Arad, 1913.
  • Tanulmányok és egyéb művek. 1884–1924. Arad, 1924.
  • Goethe. Előadás az aradi Concordia Páholyban. Arad, 1932.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 39170/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 13. oldal 49. sor

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 5. lap.