Sasina (Sanski Most)
| Sasina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 294 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 156,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,08 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 48′ 19″, k. h. 16° 44′ 08″Koordináták: é. sz. 44° 48′ 19″, k. h. 16° 44′ 08″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sasina horvát falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 68, közúton 92 km-re keletre, Sanski Most központjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északkeletre fekvő hegyvidéki területen, a Behremaginica-hegységben, a Sasina-patak völgyében fekszik. Határában ered a Sasina-patak, mely 10 km megtétele után Šehovac közelében ömlik a Szana-folyóba.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 2 | 0 |
| Bosnyák | 4 | 32 |
| Horvát | 1023 | 250 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 24 | 12 |
| Összesen | 1054 | 294 |
Története[szerkesztés]
A falu egy régi bányavidéken fekszik, ahol őskori és római vaskohók maradványai találhatók. A történészek szerint nincs kétség afelől, hogy mind a falu, mind az azonos nevű patak egy német törzsről, a szászokról kapta a nevét, akik a 12-13. században telepedtek le Erdélyben, majd a 13. században közülük néhányan a tatárok elől menekülve Szerbiába és Boszniába érkeztek. Mivel a szászok nagyra becsült bányászok voltak, a helyi uralkodók kiváltságokkal ruházták fel őket. A szászok jelentősen fejlesztették a bányászatot azokon a területeken, ahol akkoriban éltek, ilyen terület volt a Szana folyó vidéke is. Ezért a Sasina és Kruharuše-patakok környékén nemcsak történelem előtti és ókori, hanem középkori vaskohók nyomai is vannak. A neves bosnyák történész, H. Kreševljaković szerint Stari Majdan környékén még az ő idejében is voltak a középkorban, a törökök bejövetele előtt alapított fegyvereket és lőszereket gyártó üzemek, amelyek szükségleteire vasércet bányásztak, olvasztottak és dolgoztak fel. A 15. század végén a törökök érkezésével ezeken a vidékeken a kitermelés és a vasércfeldolgozás leállt, melyet a törökök csak 1571 körül állították helyre. Az 1568-as török defterben Sasina is a Szana vidéki falvak között van felsorolva.[4] 1879-ben a falunak 592 lakosa volt, valamennyien katolikus horvátok. 1910-ben Sasina községhez Kruhari (702), Sasina (944), Šehovci (564), Škrljevita (407), Trnova (615) és Usorci (484) falvak tartoztak. 1921-ben a községnek összesen 3792, 1930-ban 3850 lakosa volt.[4]
A helyi katolikus plébánia nagyon régi. Amikor 1884-ben a plébánia székhelyét Sasináról Sanski Mostba helyezték át, Sasina a plébánia független káplánságává vált. 1914-ben Sasina ismét önálló plébánia lett. A plébániatemplom 1916-ban épült fából. Csak 1940-ben építettek újat, téglából. Miroslav Buzuk sasinai plébánost 1945. február 21-én lőtték le a partizánok. A boszniai háborúban, 1993. június 28-án a templomot a szerb szélsőségesek aláaknázták, és a földig rombolták. Csak a súlyosan megrongálódott torony maradt meg. A háború után templomot újjáépítették és 2010. július 3-án ünnepélyesen felszentelték. A plébániaház a második világháború előtt épült. Az új, szép és tágas plébániaház a múlt század hetvenes éveiben épült. A legutóbbi háborúban leégett, de 1998-ban újjáépítették. A plébániatemplom felújításáig a pincében mondták a szentmiséket. A sasinai plébánián 1975. augusztus 22-től 1976. október 22-ig rövid ideig működött a Krisztus Vére Imádói női szerzetesrend. A sasinai plébániához a következő települések tartoznak: Sasina, Škrljevita és Tomašica. 1995 óta Škrljevitának nincs lakossága. A sasinai plébánia jelentősebb horvát kulturális egyesületei és intézményei közül 1940-ben és 1942-ben működött a Napredak Horvát Kulturális Egyesület.[5]
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 1054-en éltek. A daytoni békeszerződés után 1997-ben az entitások közötti demarkációs vonal kiigazításáról szóló megállapodással Sasina északi része a Boszniai Szerb Köztársaság része lett, míg a déli része maradt a Föderáció, és ezzel Sanski Most község területén.
Oktatás[szerkesztés]
A falu állami iskoláját 1907-ben építették, működését 1918-ban kezdte meg.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1940-ben épült az 1916-ban épített fatemplom helyén.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Sanski Most (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2024. március 28.
- ↑ Rimokatolički župni ured Rođenja Blažene Djevice Marije SASINA. sasina.info . (Hozzáférés: 2024. március 29.)
További információk[szerkesztés]
