Čaplje
| Čaplje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 79260 |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1264 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 172,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,34 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 43′ 35″, k. h. 16° 41′ 52″Koordináták: é. sz. 44° 43′ 35″, k. h. 16° 41′ 52″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čaplje falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 66, közúton 90 km-re keletre, Sanski Most központjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délkeletre fekvő sík területen, a termékeny Szanai-síkság (Sansko polje) déli részén fekszik.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 226 | 7 |
| Bosnyák | 1166 | 1248 |
| Horvát | 5 | 0 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 17 | 9 |
| Összesen | 1420 | 1264 |
Története[szerkesztés]
A történelem előtti időkben a mai Čaplje területén egy őskori erőd, majd ugyanezen a helyen egy kora középkori erőd állt.[4] Čapljét a középkorban Čaplinak hívták, és Donji Kraj részeként Mren megyéhez tartozott. 1914-ben egy ókeresztény lámpa töredékét találták meg itt, mely a késő ókori hitélet itteni bizonyítéka.[5]
1463-ban megszállta a török és a Kamengradi náhije része lett. Čaplje 1878-ig az Oszmán Birodalomhoz tartozott, majd osztrák-magyar uralom alá került. Az első osztrák-magyar népszámláláskor 1879-ben 416 lakosából 346 muszlim és 70 ortodox volt. Čaplje Donje, Čaplje Gornje, Čaplje Srpsko, Johovac, Kazić-Brdo és Sastavci településrészekből állt. 1910-ben 640 lakosa volt. Az osztrák-magyar uralom alatt Sanski Most környékén nem voltak ipari létesítmények. A vasérc bányászata és olvasztása fokozatosan csökkent, majd megszűnt. Teherhajók a Szanán kevesen voltak, és a vasút megjelenésével ezek is eltűntek. A Steinbeis cég, amely a grmeči erdőket is kitermelte Sanski Mostban és Čapljéban is rönklerakó telepet működtetett. A Sanička feletti erdőkből a rönköket lovakkal a Sanica-folyóhoz vontatták, és annak mentén a partról dolgozó munkások segítségével a Čaplje közelébe, azaz a Dabar és a Szana folyó találkozásánál Szana folyó gátjához szállították. Ott a munkások, akiket spiavarinak hívtak, a gát alatt tutajokká kötötték össze a rönköket, és velük lehajóztak a Szana folyón az Una és a Száva menti célállomásra. A Grmeč-hegységben a cégnek több kisvasútja is működött a fa szállítása céljából. A fennmaradt dokumentumok szerint Bosznia-Hercegovina 40 éves osztrák-magyar fennhatósága alatt mindössze egyetlen sztrájk volt a megyében, čapljei üzem és a Sanski Most-i kézművesek sztrájkja 1906-ban, mely a bosznia-hercegovinai munkások általános sztrájkjának évében lángolt fel. Tominán 1921. augusztus 6-án alakult meg földműves szövetkezet, mely 1941-ig működött, és amelyhez Čaplje földművesei is tartoztak.[6] 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásával Jugoszlávia része lett.
A mintegy 260 háztartást magában foglaló čapljei muszlim gyülekezet egy mecsettel rendelkezik, amelyet eredetileg 1987-ben építettek, majd 1992-ben a falut megszálló szerb csapatok rombolták le. 2001-ben újjáépítették. Az állandó imám szolgálatot ebben a gyülekezetben a következő imámok végezték: Alija Nurkić, Džemal Pindzo, Sulejman Kuburić és Ibrahim Hasić efendi, aki a gyülekezet jelenlegi imámja. a gyülekezetnek az említett mecseten kívül egy iskolája, egy imámháza, egy sportpályája, egy gasulhanája és 11 temetője van. A lužani gyülekezetet, amelynek mecsetét 1948-ban bontották le, az 1950-es években csatolták a čapljei gyülekezethez.[7]
Oktatás[szerkesztés]
Čapljében 1947-ben az iskola a muszlim gyülekezet mektebjében, majd egy magánházban nyílt meg. 1958-ban új iskolaépületbe költözött, melyben két tanterem és egy tanári lakás is volt. 1969-ben az épület megsérült. 1978-ban új iskola épült két tanteremmel, de tanári lakás nélkül. 1972-ig öt-hat évfolyamos iskola volt. 1963. január 1-jén az általános iskolákat központosították, de 1960/61 körül már időközben ez az iskola a Sanski Most-i Hasan Kikić általános iskola fiókiskolája lett. 1985/86-ban az iskolának 4 osztályban 106 tanulója volt, a két összevont osztályban 66 tanuló volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gradina – ókori és középkori erőd maradványai.
- A falu mecsete 1987-ben épült, 1992-ben a boszniai háború idején lerombolták, majd a háború után 2001-ben újjáépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Sanski Most (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ J. Bokan, Branko. Opština Sanski Most I. dio do jula 1941. g., 12. o.
- ↑ a b Vedad Biščević, Edin Biščević: "Naseljena mjesta Općine sanski most" Sanski Most 2009.
- ↑ Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2024. március 29.
- ↑ Džemat Čaplje. medzlis.ba . (Hozzáférés: 2024. március 30.)
További információk[szerkesztés]
