Donji Lipnik
| Donji Lipnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 48′ 39″, k. h. 16° 27′ 08″44.810800°N 16.452200°EKoordináták: é. sz. 44° 48′ 39″, k. h. 16° 27′ 08″44.810800°N 16.452200°E | |
 | |
Donji Lipnik (szerbül: Доњи Липник) kihalt szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 26, közúton 36 km-re keletre, Sanski Mosttól légvonalban 20, közúton 24 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Suvača-patak völgyében fekszik. Itt, 548 méteres tengerszint feletti magasságban található a Suvača forrása. A patak hosszúsága 8,4 kilométer, és 397,5 méteres magasságban, Skucani Vakufnál ömlik Blihába.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 291 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 293 | 0 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia török megszállása után a hűbérurak által épített középkori várkastélyok, erődök nagy része eltűnt. A törökök településekké, várakká alakították őket, ahol katonai személyzetet tartottak. A török hűbérurak szpahilukjaikra (birtokaikra) több emeletes tornyokat, toronyvárakat építettek, melyekben laktak, de védelmi célokat is szolgáltak. Mellettük általában egyemeletes faépületek épültek. Egy ilyen torony volt a török korban Lipnik területén is.[5] A lipniki toronyról nem sok információ maradt fenn. Egy korabeli katonai jelentésben az áll, hogy Lipnikben 8-9 keresztény lakos mellett egy torony is van. Egy másik, keltezetlen iratban azt írják, hogy Lipniknek 15 háza van, valamint a bég tornya. A lipniki tornyot Václav Radimski is feljegyezte egy 1891-ban készült térképén.[5]
Az 1858-as törökellenes lázadás a szanai régiót is érintette. 1858. július elején a felkelők különítménye Lipnik község közelében csapott össze a török egységekkel. Erről a harcról Resler osztrák konzul 1858. július 13-án tett jelentést Szarajevóból. Ebben azt írta, hogy a harcok során az itteni ortodox kolostort felégették és később sem építették újjá. A hódoltsági területen a szenrbek építhettek templomokat, de csak fából, vagy vályogból. Ezen az egész területen egyetlen ortodox templom volt, amely szilárd anyagból készült gótikus stílusban, és ez Lipnikben a kolostor közelében állt, amelyet I. F. Jukić is említett útleírásaiban. Valószínűleg ennek az egyháznak voltak bizonyos kiváltságai, miáltal az 1858-as lázadásig sikerült megtartania magát, amikor a kolostort és a templomot felégették az oszmánok. A lipniki kolostornak, amelynek alapításáról semmit sem tudunk, 1842-ben 5 szerzetese volt. Valószínűleg a hozzá tartozó templommal egy időben épült.[5] A török uralom idején Lipnik falu muszlim lakossága a Skucani Vakuf-i muszlim gyülekezethez tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=11541".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- ↑ "Rijeka Bliha i njene pritoke". inmedia.ba (bosnyák nyelven). Hozzáférés: 2024. március 13..
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Sanski Most" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. január 30..
- 1 2 3 Branko J. Bokan (1974). Sanski Most (PDF). NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine. Hozzáférés: 2021. március 13..
