Usorci (Sanski Most)
| Usorci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,21 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 49′ 23″, k. h. 16° 41′ 43″44.823021°N 16.695196°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 23″, k. h. 16° 41′ 43″44.823021°N 16.695196°E | |
 | |
Usorci falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 63, közúton 94 km-re keletre, Sanski Most központjától légvonalban 7, közúton 13 km-re északra fekvő sík területen, a Szana-folyó jobb partján fekszik. Usorci területén ered a Bukovica-patak, mely 3,5 km megtétele után a falutól délre ömik Szanába.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 610 | 0 |
| Bosnyák | 415 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 623 | 0 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek alapján Usorci területe már az ókorban lakott volt, a Damjanovići nevű településrészen levő „Gradina” nevű lelőhelyen egy kerek alaprajzú illír tumulus maradványai találhatók. 1878-ig az Oszmán Birodalom része volt, majd a török uralom elleni felkelés után az Osztrák–Magyar Monarchia annektálta. Az első osztrák-magyar népszámlálás alkalmával 1879-ben 249 lakosa volt, mind szerbek és még 1941-ben is csak szerbek lakták. Az iskola épülete 1925-ben épült fel, de a tanítás csak 1932-ben indult meg az intézményben.[4]
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 623-an éltek, de a mai településhatárig tartó része már akkor is lakatlan volt. A daytoni békeszerződés értelmében település a Bosznia-Hercegovinai Föderációhoz tartozott, de 1997-ben az entitások közötti demarkációs vonal kiigazításáról szóló megállapodással legnagyobb része a Boszniai Szerb Köztársaság és azon belül Oštra Luka község része lett, és csak egy nagyon kis része maradt a Föderáció, és ezzel Sanski Most község területén.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gradina – illír, valószínűleg kultikus célokat szolgáló tumulus maradványai. Méretei 12x5-6 méter, a lejtő irányában 10 méter. Korát a késő bronzkorban és a vaskorban határozták meg.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=11541".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Sanski Most" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. január 30..
- ↑ Branko J. Bokan (1974). Sanski Most (PDF). NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine. Hozzáférés: 2024. március 28..
- ↑ "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. március 28..
