Hadrovci (Sanski Most)
| Hadrovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Sanski Most |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,54 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 51′ 23″, k. h. 16° 25′ 25″44.856400°N 16.423600°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 23″, k. h. 16° 25′ 25″44.856400°N 16.423600°E | |
 | |
Hadrovci (szerbül: Хадровци) kihalt szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 43, közúton 66 km-re keletre, Sanski Mosttól légvonalban 21, közúton 37 km-re északnyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Slatina-patak völgye felett fekszik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 38 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 38 | 0 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu elemi iskolája 1934-ben nyílt meg. 1940 október elején került ide tanítónak Stojan Makić, a belgrádi filozófiai kar egykori részszakos hallgatója, aki haladó pedagógiai elképzeléseket és elveket kezdett alkalmazni és az új módszerrel gyorsan jelentős előrelépést tett az iskolai tanításban. A gazdáknak szakszerű segítségez adott a föld korszerűbb műveléséhez. Iskolai kertet létesített, ahol a tanulók gyakorlati tudást szerezhettek. Néhány szülő követte ezeket a tapasztalatokat, és felhasználta saját kertművelésében. Segített megszervezni egy öt hónapos otthonteremtő tanfolyamot, amelyen Hadrovciból és a környező falvakból származó nők és lányok vettek részt. E munkája miatt Stojan Makićot a lakosság nagyon tisztelte és szerette, így amikor 1941-ben az usztasa uralom elleni felkelésre került sor, melynek a helyi vezetője lett, megnyerte fenntartás nélküli támogatásukat.[4]
1995 szeptemberében Hadrovci község minden lakója a boszniai hadsereg elől menekülve, javait hátrahagyva, elhagyta a falut. A lakosok többsége Prijedorban maradt. A daytoni békeszerződés aláírása után a muszlim hadsereg felgyújtotta az egész falut, a faluban már csak a gabonával teli csűrök maradtak. Csak a falu Bundale és Jelisavci nevű fele maradt épen. Ezek lakói később visszatértek, de nem maradtak itt végleg, mert a területet sokáig aknamentesítették. Sokan még nem adták fel, hogy egyszer visszatérhetnek.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma a régebbi fából és vályogból épített ortodox templomok közé tartozik. A 19. század közepén a környéken több ilyen templom is épült, de közülük csak három maradt fenn. Ezek egyike ez a templom. A török hatóság ugyanis nem engedte a szilárd anyagból építeni az ortodox templomokat.[4] A hadrovci templom már 1842 előtt is létezett, de ez a ma is fennálló templom a mai formájában 1928-ban épült. A Bosznia-hercegovinai Köztársasági Hadsereg egységei 1995 őszén lerombolták. A hívek 2001-ben részben újjáépítették, Krizosztom püspök pedig ugyanabban az évben szentelte fel.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=11541".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11541
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Sanski Most" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. január 30..
- 1 2 Branko J. Bokan (1974). Sanski Most (PDF). NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine. Hozzáférés: 2024. március 13..
- 1 2 "Hadrovci – obnova crkve". hadrovci.wordpress.com (szerb nyelven). Hozzáférés: 2024. március 15..
