San Michele-sziget
| San Michele-sziget | |
| Ország | Olaszország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 11 fő |
| Terület | 0,176 km² |
| Hosszúság | 0,46 km |
| Szélesség | 0,39 km |
| Tengerszint feletti magasság | 1,0 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz San Michele-sziget témájú médiaállományokat. | |



San Michele szigete Velence város temetője. Az itteniek velencei nyelven San Michièlnek hívják. A városközponttól kissé északkeleti irányban fekszik, eredetileg két kisebb sziget alkotta, a San Michele és a San Cristoforo della Pace, amelyeket egy csatorna választott el egymástól (1837-ben betemették).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1212–1810 között a sziget a kamalduli rend birtokában állt. Itt dolgozott például Fra Mauro (1433–1459) térképész is. Velence meghódítása után Bonaparte Napóleon elrendelte, hogy járványügyi okokból a városban található számos temetőt hatóságilag fel kell számolni – ami indokolt lépés volt, mivel addig a holtakat gyakran ugyanazok alá a terek (campók) alá földelték el, ahol az ivóvízgyűjtő ciszternák voltak.
A temető céljára kijelölt San Michele-sziget azonban alig egy évszázad alatt betelt – jelenleg már csak a védett vagy nevezetes sírhelyek élveznek háborítatlanságot. Az egyszerű polgárokat 10 év letelte után kihantolják és a csontokat közös sírgödörben tárolják, hogy helyet teremtsenek az új temetésekhez. A temetőt munkaidőn kívül érdemes felkeresni, mivel a kihantolás során munkagépekkel is dolgoznak, ami felkavaró látvány.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]San Michele in isola
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A templom, amelyet Mauro Coducci építészmester alkotott 1469–97 között, isztriai márványból épült, korai reneszánsz stílusban. Könnyen megközelíthető, előtte található a vaporetto megállóhelye.
A temető
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A San Cristoforo a temető belsejében található kisebb templomépület. A sírkert több parcellából áll a különböző felekezetű elhunytak sírja számára.
San Michele szigetén nyugszik a protestáns parcellában Ezra Pound (1885–1972) amerikai költő, illetve Frederick Rolfe (Corvo báró) író (elhunyt 1913) és Ermanno Wolf-Ferrari (1876–1948) olasz zeneszerző.
Az ortodox parcellában kapott helyet Szergej Gyagilev (1872–1929) balettművész, Igor Stravinsky (1882–1971) orosz zeneszerző, Joszif Brodszkij (1940–1996) és Helenio Herrera (1916–1997).
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fra Mauro (1433–1459) térképész, aki 40 évvel Amerika felfedezése előtt már világatlaszt állított össze.
- Silvio Pellico (1789-1854) író ezen a szigeten raboskodott, mielőtt az osztrákok átvitték a Spielbergbe.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a San Michele (isola) című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alta Macadam: Velence (Kék útikönyvek, Corvina, 1994) ISBN 963-13-3888-6
- Nyitott Szemmel útikönyvek - Velence (2006)
