Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-32-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az MI hadművelet terve
Az MI hadművelet terve

A midwayi csata a második világháború egyik döntő ütközete volt 1942 júniusában a Csendes-óceánon a Midway-atoll térségében. 1942 tavaszára Japán megszállta a Fülöp-szigeteket, Szingapúrt, Holland Kelet-Indiát, valamint Új-Guinea északi felét, Új-Britanniát és a Salamon-szigeteket. Már a Csendes-óceán keleti és déli vizeit, Ausztrália északi partjait veszélyeztette és ezek védelméről gondoskodni kellett. Jamamoto Iszoroku stratégiai terve az Amerikai Egyesült Államok repülőgép-hordozóinak megsemmisítését tűzte ki célul, mivel ezeket tartotta a Japán csendes-óceáni terjeszkedésére legveszélyesebb fegyvereknek. Ezt húzta alá 1942. április 18-án a Doolittle ezredes vezette bombatámadás Tokió ellen. Mivel a japán főparancsnok a Hawaii-szigetekre telepített amerikai repülőcsoportosítást immár túl erősnek ítélte ahhoz, hogy Pearl Harbort ismét megtámadhassák, a Midway-atollon lévő légi támaszpontot választotta célpontnak. Az amerikaiak azonban időközben megfejtették a japánok biztonságosnak hitt 97-es típusú rejtjelező készülékével, az Enigmáéhoz hasonló rejtjelező géppel kódolt jelek túlnyomó részét, és ezzel megismerték az MI hadművelet célját, miközben a japánok gyengén működő hírszerzésük miatt lényegében semmit sem tudtak az amerikaiak készültségéről és helyzetéről.

A japánok feltételezték, hogy az amerikaiak pontosan úgy fognak cselekedni, ahogy azt ők eltervezték. Túlzott önbizalmuk miatt erősen felülbecsülték önnön teljesítőképességüket, viszont jelentősen alulértékelték az amerikaiak küzdőképességét, harci elszántságát. A hadihajóknak a partraszállás segítésére kellett volna koncentrálniuk, a bombázóknak pedig az ellenséges repülőgép-hordozókat kellett volna támadniuk. Ehhez megosztották erőiket (ami később végzetesnek bizonyult), Nagumo tengernagy pedig nem döntött elég rugalmasan a krízishelyzetekben. A csatában a japánok a hadműveleti terv kidolgozatlansága és a rossz döntések miatt elveszítették négy repülőgép-hordozójukat. A háború menete a Csendes-óceánon megfordult: Japán innentől néhány hadszíntér – mint Burma – kivételével védekezésre, megszálló csapatainak ellátására kényszerült, az Egyesült Államok és szövetségesei pedig megkezdték a megszállt területek felszabadítását. A midwayi siker lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok a csendes-óceáni helyzet kedvező alakulásával erőit ténylegesen is Németország, az 1942 január közepi első washingtoni konferencián elsőbbséget kapott hadszíntér felé fordítsa. Japán elveszítette haditengerészeti repülőgépeinek, hadihajóinak, képzett legénységének jelentős részét, és ezt későbbi tengeri ütközeteire nem sikerült pótolnia. Nem tudott lépést tartani az észak-amerikaiak egyre növekvő anyagi, gyártó és technikai fölényével sem.