Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2014-13-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tüdőgyulladásos (jobb középső lebenyi) terület röntgenképe
Tüdőgyulladásos (jobb középső lebenyi) terület röntgenképe

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) telítődése jellemző. Leggyakrabban bakteriális, vírusos vagy kórokozó gombás fertőzés, esetleg parazita okozza; ritkábban keringési rendellenesség, maró gőz-gáz, a tüdő sérülése, bizonyos gyógyszerek, illetve autoimmun betegségek.

Jellemző tünetei közé tartozik a köhögés, a mellkasi fájdalom, a láz és a légzési nehézségek. A diagnózis felállításának eszközei közé tartozik a röntgen és a köpet tenyészete. A tüdőgyulladás bizonyos típusai védőoltással megelőzhetők. A kezelés a betegség kiváltó okától függ. A feltételezhetően bakteriális tüdőgyulladást antibiotikumokkal kezelik. Súlyos esetben a beteget általában kórházba utalják.

A tüdőgyulladásban évente körülbelül 450 millió ember betegszik meg – ez a világ összlakosságának 7%-a – és közülük mintegy 4 millió meg is hal. Bár a 19. században William Osler a tüdőgyulladást „a halálraítéltek kapitányának” nevezte, az antibiotikumos kezelések és védőoltások a 20. században megnövelték a túlélés esélyét. A fejlődő országokban azonban továbbra is ez az egyik fő halálozási ok, miként a nagyon idősek, a nagyon fiatalok és a krónikus betegek között is. A magyarországi népesség körülbelül 11%-a hal meg légzőrendszeri betegségekben, e szempontból az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk.