STS–106

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
STS–106
Sts-106-patch.png
STS-106 crew.jpg
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Űrrepülőgép Atlantis
A repülés paraméterei
Start 2000. szeptember 8. 12:45:47 UTC
Starthely Cape Canaveral
LC39-B
Keringések száma 185
Leszállás
ideje 2000. szeptember 19. 07:56 UTC
helye Kennedy Űrközpont
Időtartam 11 nap 19 óra 12 perc 15 mp
Megtett távolság 7 900 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–101
STS–92

Az STS–106 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 99., a Atlantis űrrepülőgép 22. repülése.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 11 napos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközi Űrállomáson tevékenykedő, 1. személyzet (William McMichael Shepherd parancsnok, Jurij Pavlovics Gidzenko kutatásfelelős, Szergej Konsztantyinovics Krikaljov fedélzeti mérnök) hosszú távú élet- és munkafeltételeinek előkészítése, biztosítása.

Első nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000. szeptember 8-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92,2 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 375 kilométer, az apogeuma 386 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 115 259 kilogramm, leszálló tömeg 100 369 kilogramm. Szállított hasznos teher 10 219 kilogramm.

Az űrrepülőgép 6000 kilogramm logisztikai anyagokat (vizet, élelmiszert, ruházatot, személyes tárgyakat, kutatási műszereket- és anyagokat, technikai és működési eszközöket) szállított. Az űrhajósok összesen 5 napot, 9 órát és 21 percet töltöttek az űrállomáson belül (ez volt az első személyzetes teszt). Az űrrepülőgép oldása előtt magasabb pályára emelték az ISS-t. Összesen 7 nap, 21 óra és 54 percig voltak összekapcsolódva az űrállomással. Elválást követően lassú sodródás következett, majd 450 méter távolságban indították a főhajtóműveket.

Hasznos teher[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az űrállomáson történő munkálatok (annak biztosítása) érdekében kettő SpaceHab raklapon átfogó rakományt szállítottak [Integrated Cargo Carrier (ICC)], hogy az első hosszútávú programhoz biztosítsák a feltételeket. A program szerint kettő űrsétát terveztek. A hét napos tartózkodás alatt a Zvezda lakómodulhoz dokkolva érkezett egy Progresz M–1 teherűrhajó, aminek terhét szintén kipakolták, illetve bepakolták a csomagoló anyagokat, a felesleges felszereléseket, szemetet.
  2. A hat méter hosszú magnetométer telepítése. A magnetométer egy háromdimenziós iránytű (folyamatosan tájolja az űrállomást), segítségével minimalizálni lehet a gázfúvókák alkalmazását (hajtóanyag megtakarítás).
  3. Telepítették az első amatőr rádióállomást.

Űrséták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ünnepi űrséta (a kutatás, szerelés biztosítása érdekében az 50. űrrepülőgépről végrehajtott, illetve a második amerikai-orosz, az STS–86 első küldetését követően) célja kívülről ellenőrizni az ISS állapotát (sugár ellenőrzés; energia- informatika- és kommunikációs kábelcsatlakozások; akkumulátorok cseréje;külső tartályok feltöltése [oxigén, hidrogén]). Az ellenőrzés, szerelés alatt a biztosító kábelek rögzítésére felhasználták a már kiépített kapaszkodókat. Munkájukat segítette az űrállomás Canadarm2 manipulátor karja, amit Rick Mastracchio kezelt.

(zárójelben a dátum és az időtartam)

Tizenegyedik nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000. szeptember 19-én a Kennedy Űrközponton (KSC). Kiinduló bázisán szállt le. Összesen 11 napot, 19 órát, 12 percet és 15 másodpercet töltött a világűrben. 7 900 000 kilométert (4 900 000 mérföldet) repült, 185 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a repülések száma az STS–106 küldetéssel együtt)

Visszatérő személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Terrence Wade Wilcutt (4), parancsnok
  • Scott Douglas Altman (2), pilóta
  • Edward Tsang Lu (2), kutatásfelelős
  • Richard Alan Mastracchio (1), kutatásfelelős
  • Daniel Christopher Burbank (1), kutatásfelelős
  • Jurij Ivanovics Malencsenko (2), küldetésfelelős (RKA)
  • Borisz Vlagyimirovics Morukov (1), küldetésfelelős (RKA)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–106 témájú médiaállományokat.
  • STS–106. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. december 6.)
  • STS–106. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. december 6.)
  • STS–106. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. december 6.)
  • STS–106. ksc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. december 6.)
  • STS–106. nss.org. (Hozzáférés: 2013. december 6.)