Sárgafejű királyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárgafejű királyka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Királykafélék (Regulidae)
Nem: Regulus
Faj: R. regulus
Tudományos név
Regulus regulus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A sárgafejű királyka elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A sárgafejű királyka elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgafejű királyka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgafejű királyka témájú médiaállományokat és Sárgafejű királyka témájú kategóriát.

A sárgafejű királyka (Regulus regulus) a verébalakúak rendjébe és a királykafélék (Regulidae) családjába tartozó faj. Európa legkisebb madara.[1] Luxemburg nemzeti madara.[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa mérsékelt övi területein és Ázsia területén fészkel. Rövidtávú vonuló, az északi részekről délebbre vonul. Lucfenyvesekben él, de vonulásai időszakban a lomberdőkben is megjelenik.

Alfajai[szerkesztés]

  • Regulus regulus regulus
  • Regulus regulus anglorum
  • Regulus regulus azoricus
  • Regulus regulus buturlini
  • Regulus regulus coatsi
  • Regulus regulus himalayensis
  • Regulus regulus hyrcanus
  • Regulus regulus inermis
  • Regulus regulus interni
  • Regulus regulus japonensis
  • Regulus regulus sanctae-mariae
  • Regulus regulus sikkimensis
  • Regulus regulus tristis
  • Regulus regulus yunnanensis

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 13–16 centiméter, testtömege pedig 4–7 gramm. Háta olajzöld, alsóteste szürke, fején sárga vagy narancssárga csík van.

Fején látszik a jellegzetes sárga csík
Elfér egy tenyérben

Életmódja[szerkesztés]

Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, melyeket a sűrű lombkoronában keresgél. Télen az úgynevezett vegyescsapatokban például a cinegékhez társul.[1]

Szaporodása[szerkesztés]

A tojó lucfenyők ágaira mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2-3 hétig is eltart. A fészek olyan kicsi, hogy éppen elférnek benne a fiókák. Fészekalja 7-10 tojásból áll. A költési időszak 15-16 napig tart, és csak a tojó kotlik. A kikelt fiókákat a hím gondozza, miközben a tojó már elkezdi építeni a következő fészket a második fészekaljhoz.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres, de ritka fészkelő, főleg az Alpokalja és az Északi-középhegység öreg lucosaiban. Vonuláskor azonban nagyobb számban is megjelenik.

Védettsége[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Lars Svensson, Peter J. Grant: Madárhatározó: Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, Budapest: Park, 2005 ISBN 963-530-515-X
  2. National Symbols, 2011. június 6.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]