Sárgástönkű kígyógomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sárgástönkű kígyógomba
Mycena renati 46728.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena renati
Quél. (1886)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgástönkű kígyógomba témájú médiaállományokat és Sárgástönkű kígyógomba témájú kategóriát.

A sárgástönkű kígyógomba (Mycena renati) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos, lombos fák korhadó törzsén, ágain élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A sárgástönkű kígyógomba kalapja 1-2,5 cm széles, alakja kezdetben kúpos, majd tojás vagy harang formájú, végül domborúvá terül ki, közepén kis púppal. Széle bordázott, felülete csupasz. Színe fiatalon sárgásbarna, széle barnásokkeres; idősebben rózsásbarna lesz, végül krémszínűre kifakul és csak a közepe marad rózsásbarnás.

Húsa nagyon vékony, puha, vizenyős; színe fehéres. Szaga nem jellegzetes vagy enyhén salétromos; íze nem jellegzetes.

16-20 széles lemeze kis foggal tönkre lefutó. Színük fiatalon fehér, idősen rózsás árnyalatúak.

Tönkje 4-5 cm magas és 0,2-0,5 cm vastag. Alakja hengeres, lefelé vékonyodó, belül üreges. Színe aranysárga, idővel a tövétől kezdve bebarnul. Felülete sima, fényes, alján szöszös, szálas. Többnyire csoportosan nő.

Spórapora fehér. Spórája széles gyümölcsmag alakú, amiloid, mérete 8-10,2 x 4,9-6 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A cifra kígyógombával téveszthető össze.

A sárgástönkű kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Tox Inedible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Conical cap icon.svg
kúpos
Convex cap icon.svg
vagy domború
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem ritka.

Lomberdőkben, főleg bükkösökben található meg, korhadó faanyagon. Májustól novemberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]