Sántha Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sántha Attila
Sántha Attila.jpg
Született 1968. március 5. (51 éves)
Kézdivásárhely
Foglalkozása
Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Sántha Attila (Kézdivásárhely, 1968. március 5. –) erdélyi magyar költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt elnöke.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit szülővárosában végezte (1986); a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát (1995), majd Szegeden doktorált (1999). 1992-től az Echinox magyar oldalainak szerkesztője volt; 1994 decemberében létrehozta az Előretolt Helyőrség c. folyóiratot, amelynek – később könyvsorozattá átalakult formájában is – szerkesztője. 1999–2000-ben az Oktatási és Nevelési Minisztériumban államtitkári tanácsos, 2000–2002 között a Sapientia EMTE irodavezetője, 2002–2004 között az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezetője, 2004–2005 között elnöke, a kézdivásárhelyi Zelegor Kiadó alapítója (2006).2006-ban hazaköltözött Székelyföldre, azóta Kézdiszászfaluban él, szabadúszó.

Munkássága[szerkesztés]

Első versei az Utunkban jelentek meg 1985-ben, azóta rendszeresen közöl hazai és magyarországi lapokban. Ahhoz az írói csoporthoz tartozik, amely az Előretolt Helyőrség c. folyóirat és az Erdélyi Híradó kiadó körül tömörült. Ő az újdonságnak számító transzközép elindítója, ideológusa és teoretikusa. „Az Előretolt Helyőrség programos kiadványának szerzője – írja róla Fried István –, aki antiideologikus ideológiát szegez egyfelől a küldetésesként artikulálódó költészetteória ellen, másfelől nem hisz, pontosabban nem eléggé hisz abban a palimpszesztus-mód­szerben, amely (a »költőiség« őrzőjeként) a hagyománytörténésben beleszövi a maga költészetét a világköltészet szövedékébe, áttetsző maszkokat öltve, egyetlen költészetváltozatot sem utasítva el, számosat az önmagáéba integrálva.”

Első kötetének verseibenBalázs Imre József szerint – többféle irodalmi hagyományból merít, leggyakrabban Christian Morgensternből, de találkozunk verseiben Edward Lear-reminiszcenciákkal, Nietzsche-aforizmák sugallatával, sűrű utalásokkal Münchhausen báróra vagy a Rejtő Jenő-ponyvaregényből ismert Trop­pauer Hümérre. Ennek a költészetnek a nyelve tudatosan nyit a szubkultúra felé: szándékoltan köznapi, sőt olykor az obszcenitásig menően közönséges. Második kötetében a székely nyelvjárás és népköltészet elemeiből merít, ebből kiindulva teremt egy fiktív nyelvet, amely az abszurd felé nyit, de ugyanakkor egyfajta titokzatosságba is burkolja világát. Később ezt a vonalat viszi tovább, eljutva a poétikai regiszter határáig, sőt át is lépve azon. Egyfajta „anti-irodalom” ez, amellyel programszerűen kívánja meghökkenteni olvasóit.

Írásait újabban a Helikon, Korunk, Látó, Echinox, Székelyföld, Alföld, Tiszatáj, Magyar Napló, Pompeji, Symposion, Bárka és a Contrapunct, Dilema, Poesis, Art-Panorama közli.

Gondozásában jelent meg Laji bá’ Szini Lajos Küzsdeg nyüszkölődések (Kézdivásárhely, 2005 és Kézdivásárhely, 2007), Duma István András Csángó mitológia (Kézdivásárhely, 2005) és Hosszu Zoltán Dani bá’ (Kézdivásárhely, 2007) c. kötete.

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • Mór dalok. Versek; Mentor, Marosvásárhely, 1995
  • Münchhausen báró csodálatos versei; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1995 (Előretolt helyőrség könyvek)
  • Az ír úr; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1999
  • Szini Lajos (Laji bá'): Küsdeg nyüszkölések; szerk. Sántha Attila; Havas, Kézdivásárhely, 2004
  • Kemál és Amál; Ulpius-ház, Bp., 2004
  • Székely szótár; Havas, Kézdivásárhely, 2004
  • Írások könyve. Az élet apró dolgairól; Erdélyi Híradó–Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár, 2010 (Előretolt helyőrség könyvek)
  • Razglednicák; Erdélyi Híradó–Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár, 2013
  • Székely szótár; Zelegor, Kézdivásárhely, 2015
  • Bühnagy székely szótár; 2. átdolg., jav., bőv. kiad.; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2018 (Székely termék)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Sziveri-díj (1996);
  • A Kolozsvári Írók Egyesületének díja (1996).
  • Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Méhes György-nagydíja (2010)
  • Székelyföld-díj, 2012.
  • Bálint András-díj, 2015

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fekete Vince: Ki vagy te, Sántha Attila? Helikon, 1993/25.
  • Selyem Zsuzsa: A lét alapvető egysége, avagy két legyet egy csapásra. Korunk, 1994/11.
  • Szász Károly: Az új erdélyi líra. A Hét, 1995/30, 31–32, 33–34.
  • Berszán István: Szerző és olvasó. Helikon, 1996/15.
  • Fried István: A transzközép keresés lírikusai. Helikon, 1996/17, 18, 19;
  • Kinde Annamária: És kit ne érdekelne a jövő? Látó, 1996/11.
  • Horkai-Hörcher Ferenc: A két gáláns testőr [Orbán János Dénes és Sántha Attila]. Élet és Irodalom, 1999. 07. 30., 13.
  • Fried István: Vers-e (még, már), amit az ír úr ír? (Töprengések Sántha Attila Az ír úr című kötete ürügyén).Forrás, 2000/2
  • Fried István: Irodalomtörténések Trans­sylvániában. Sepsiszentgyörgy, 2003.
  • Szabó Róbert Csaba: Az írók társadalma. Interjú Sántha Attilával. A Hét, 2004/15.
  • György Attila: Sántha-kötet, Sántha-kritika. A Hét, 2004. június 16.
  • Vári Csaba: Verskötet vagy mi a hájderménkő? A Hét, 2004/14.
  • Tamási Piroska: Érzékeny elmélkedések csicsás könyv olvastán, avagy fokok egy égi létrán (Sántha Attila: Kemál és Amál. Ulpius-Ház, Budapest, 2004.) Látó, 2004/7
  • Balázs Imre József: Sántha Attila. In: Horea Poenar (szerk.): Dicţionarul Echinox. A–Z. Piteşti 2008. 392–394.
  • Orbán Zsuzsa-Lilla: Ismerős történetek – Sántha Attila Razglednicák című verseskötetéről. Helikon (Kolozsvár), 2013. december 10.
  • Bogdán László: Emelni a lábat! (Sántha Attila új verseskönyve - Olvasólámpa). Háromszék, 2014. július 12.
  • Pécsi Györgyi: László Noémi: föld; Sántha Attila: Razglednicák. Kortárs, 2015. április

Fontosabb tanulmányai[szerkesztés]

2010

    • A valamivel való ellátottságot kifejező, magyar -gy, -d vagy -sd képzős helynevek Moldvában – Corod (Kóród), Corogea (Kórógy), Cuejdiu (Kövesd), Helegiu (Halogy). Székelyföld XIV. 2010. 11.

2012

    • Három magyar eredetű besszarábiai helynév: Orhei. Székelyföld XVI. 2012. 2, Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 2, 3, 4, 5, 6.
    • Ő, Akit Babbának Neveznek – a Vasorrú Bábától Babba Máriáig. Székelyföld XVI/7. 2012.
    • A csángó népnév 1746-os és 1762-es említései. Moldvai Magyarság XXII. 2012. 6. (16.)
    • A besszarábiai Mugyiló magyarjairól. Moldvai Magyarság XXII. 2012. 7. (9–11.)
    • A milkói kun püspökség nyomai a toponímiában – puszta személynévi eredetű magyar helynevek a Milkó és a Putna folyók mentén. Moldvai Magyarság XXII. 2012. 9. (6–7), XXII. 2012. 10. (14–15.)
    • A milkói kun püspökség nyomai Észak-Vráncsa mikrotoponímiájában. Moldvai Magyarság XXII. 2012. 11. (14–16.)

2013

    • Bernardo Silvestri „homályos helynevei”. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 1. (14–15.)
    • Toponimele „vagi” ale lui Bernardo Silvestri. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 1. (15–16.)
    • A titokzatos „gyimesi apátúrság” helynévi nyomairól. Helikon, XXIV. 2013. 2.
    • Trei toponime Orhei de origine maghiară din Basarabia. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 2, 3, 4, 5, 6.
    • Észak-Vráncsa toponímiájáról: Nereju és Năruja. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 7. (14–15.)
    • A hajdani Săcuieni megye helynévanyagából (Homorâciu 'hamarügy', Sibiciu 'szépügy'. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 8. (8–10.)
    • Hamisítvány-e a Csíki székely krónika? (1. rész). Székelyföld XVII. 2013. 9. (87–139.)
    • Hamisítvány-e a Csíki székely krónika? (2. rész). Székelyföld XVII. 2013. 10
    • Hamisítvány-e a Csíki székely krónika? (3. rész). Székelyföld XVII. 2013. 11.
    • Hamisítvány-e a Csíki székely krónika? (4. rész). Székelyföld XVII. 2013. 12
    • Iorga és a Kárpátokon kívüli, korai székelység. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 9. (10–11.)
    • Nicolae Iorga și problema etniei secuiești timpurii din zona extra-carpatică. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 10. (10–11.)
    • Legenda Sfântului Ladislau în Hronicul.. lui Dimitrie Cantemir. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 11-12.
    • A Dimitrie Cantemir Krónikájába foglalt Szent László-legenda. Moldvai Magyarság XXIII. 2013. 11-12.

2014

    • „Craiul Laslău” és a húshagyat. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 2. (16-18)
    • „Craiul Laslău” si lasata secului. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 2. (18-20)
    • Moldva első és második alapításáról. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 3. (7-9)
    • Despre prima si a doua intemeiere a Moldovei. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 3. (9-11)
    • Moldva megalapításáról és a románok Máramarosba való letelepedéséről. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 4. (14-17)
    • Despre intemeierea Moldovei si despre descalecatul romanilor in Maramures. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 4. (18-21)
    • Magyar helynevek a dél-ukrajnai Új-Szerbiában. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 5. (14-16)
    • Toponime maghiare in fosta Noua Serbie din ucraina de Sud. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 5. (17-19)
    • Kurucok, székelyek és csángók Drél-Ukrajnában. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 6.
    • Curuti, secui si ceangai In Ucraina de Sud. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 6.
    • A Száraz-Szeret (Asszuszeret) és Galac magyar nyomai. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 7.
    • Siretul Sec si urmele maghiare ale Galatiului. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 7.
    • Moldva katolikus helyneveiről (Brateș és családja, Captalan, Apa Asău). Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 8.
    • Despre toponimele catolice ale Moldovei (Brateș, Captalan, Apa Asău). Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 8.
    • László magyar király aranyszövete (újabb adalék a Szent László – Craiul Laslău azonosításhoz). Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 9.
    • Tesatura de aur a craiului maghiar Laslau (o noua informatie privind identificarea Sfantul Ladislau – Craiul Laslău). Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 9.
    • 14-15. századi magyar birtokosok Vaslui megyében Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 10.
    • Moşieri maghiari din judeţul Vaslui în secolele XIV–XV. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 10.
    • Magyarok a budzsáki Cahul megyében. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 11.
    • Maghiarii în judeţul Cahul din Bugeac. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 11.
    • Újabb budzsáki magyar nyomok. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 12.
    • Noi vestigii toponimice maghiare din Bugeac. Moldvai Magyarság XXIV. 2014. 12.

2015

    • Forrófalva és Halmágy a Budzsákban. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 1.
    • Halmagea / Halmaj şi Faraoanii din Bugeac. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 1.
    • Ragadozó madarak a moldvai helynevekben. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 2.
    • Păsările răpitoare din toponimele moldovenești. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 2.
    • A Moldva névről és Ómoldova 1211­es említéséről. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 3.
    • Despre toponimul Moldova și despre o menţionare din 1211 a toponimului Moldova Veche. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 3.
    • A milkói püspökség a szászok történeti tudatában. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 4.
    • Episcopia de la Milcov in constiinta istorica a sasilor. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 4
    • Mennyire „bolgárok” a szkíták? Moldvai Magyarság XXV. 2015. 5.
    • Cat de „bulgari” sunt scitii? Moldvai Magyarság XXV. 2015. 5.
    • A Duna bal felén lakó, X-XI. Századi szkítákról. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 6.
    • Despre scitii din stanga Dunarii (secolele X-XI.) Moldvai Magyarság XXV. 2015. 6.
    • Dacia Alpestris szkítái, a székelyek. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 7.
    • Secuii = scitii Daciei Alpestris. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 7.
    • A második bizánci hadtest az 1167-es, Magyarország elleni háborúban. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 8.
    • Participarea celui de-al doilea corp de armata bizantin in razboiul din 1167 impotriva Ungariei. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 8.
    • A harmadik bizánci hadtest az 1167-es, Magyarország elleni háborúban. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 9.
    • Participarea celui de-al treilea corp de armata bizantina in razboiul din 1167 impotriva Ungariei. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 9.
    • Magyar eredetű helynév Chisinau környékén: Ghidighici (Hegedűs). Moldvai Magyarság XXV. 2015. 10.
    • Toponime de origine maghiara de langa Chisinau: Ghidighici (Hegedűs) Moldvai Magyarság XXV. 2015. 10.
    • A csángó, belülről nézve (Duma-István András új könyvéről). Moldvai Magyarság XXV. 2015. 11.
    • Ceangaii cazuti din interior (despre o noua carte a lui Duma-István András). Moldvai Magyarság XXV. 2015. 11.
    • Személynévi eredetű moldvai helynevek (A-F), magyar szemszögből. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 12.
    • Toponime personale din Moldova (A-F), privite dintr-un unghi maghiar. Moldvai Magyarság XXV. 2015. 12.
    • Campo Chigla = Câmpul Chilia = Onglosz (avagy hol húzódtak meg a székelyek Attila birodalmának elromlása után) . Székelyföld XIX. 2015. 8.

2016

    • Személynévi eredetű moldvai helynevek (G-N), magyar szemszögből. Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 1.
    • Toponime personale din Moldova (G-N), privite dintr-un unghi maghiar. Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 1.
    • Személynévi eredetű moldvai helynevek (O-Z), magyar szemszögből. Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 2.
    • Toponime personale din Moldova (O-Y), privite dintr-un unghi maghiar. Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 2.
    • Egy 1702-es levél több ezer budzsáki magyarról. Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 3.
    • O scriosare din 1702 care ne instiinteaza despre existenta a mai multor mii de maghiari in Bugeac. Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 3.
    • Lőrinc milkói püspök leveléről (1.) Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 4.
    • Despre scrisoarea episcopului de la Milcov, Laurentiu (1.) Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 4.
    • Lőrinc milkói püspök leveléről (2.) Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 5.
    • Despre scrisoarea episcopului de la Milcov, Laurentiu (2.) Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 5.
    • A moldvai Barlad helynévről. Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 9.
    • Despre etimologia toponimului Barlad din Moldova. Moldvai Magyarság XXVI. 2016. 9.
    • Székelyek az 5.-11. században (1. rész). Székelyföld XX. 2016. 3.
    • Székelyek az 5.-11. században (2. rész) Székelyföld XX. 2016. 4.
    • Székelyek az 5.-11. században (3. rész) Székelyföld XX. 2016. 6.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]