Ruggiero Ricci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ruggiero Ricci
Dedikált fényképe 1961-ből
Dedikált fényképe 1961-ből
Életrajzi adatok
Született 1918. július 24.
San Bruno
Elhunyt 2012. augusztus 6. (94 évesen)
Palm Springs
Pályafutás
Hangszer hegedű
Tevékenység zeneművész

Ruggiero Ricci weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruggiero Ricci témájú médiaállományokat.

Ruggiero Ricci (San Bruno, San Francisco Bay Area, USA, 1918. július 24.Palm Springs, 2012. augusztus 6.) olasz-amerikai hegedűvirtuóz, akit „a XX. század Paganinije” néven tiszteltek.[1]

Élete[szerkesztés]

Amerikába emigrált, generációk óta zenészeket termő olasz család hatodik gyermekeként, a San Francisco-öbölben, San Brunóban látta meg a napvilágot. Csodagyerekként, 10 éves korában, San Franciscóban Felix Mendelssohn-Bartholdy hegedűre és zenekarra írt Concertójával mutatkozott be a nagyközönségnek. Első tanárai L. Persinger és Georg Kulenkampff voltak.

A 14 éves csodahegedűs, Székely Aladár felvétele, 1932

Hamar felívelő karrierje 1929-ben, a New York-i Carnegie Hallban, majd az Egyesült Államok és Európa minden jelentősebb zenei helyszínén folytatódott. 1934-ben londoni, bécsi, firenzei és berlini bemutatkozó turnéja után hazatért. A második világháborúban belépett az USA hadserégbe, de ott is főként művészetével szolgálta Amerikát.

1946-tól visszatért a hangversenyezéshez, az egész világot elbűvölte főként Paganini műveinek utolérhetetlen interpretálásával. Virtuóz adottságai párosultak szokatlan technikájával. 1970-től mesterkurzusokat tartott hihetetlen csillogó játékából az egész világon. Később az Indianai Egyetemen, majd a New York-i Juilliard Schoolon oktatott. 1989 és 2002 között a salzburgi Mozarteum Egyetem vendégprofesszora volt.

1984 tavaszán a budapesti Zeneakadémia Nagytermében több hangversenyt is adott, részben szólóműveket, részben pedig kamaradarabokat interpretálva, Rados Ferenc közreműködésével. Ekkor Ricci, a kamaratárs kiforrott és perfekcionista játékától fellelkesedve, felkérte Radost állandó kísérőjéül, ám a magyar zongoraművész visszautasította. Ennek hátterében – sejthetően – nem Ricci tudásának lebecsülése, hanem sokkal inkább az állhatott, hogy Rados az itthoni állandó tanítványait, már csak hivatástudatból sem áldozta volna föl egy nemzetközi koncertkarrier érdekében.

1988. április 16-20. között a Giuseppe Guarneri del Gesù által készített, il Cannone (az Ágyú) nevű hangszerével lemezre vette Niccolò Paganini 24 capriccióját.

2012-ben, Palm Springs-i otthonában érte a halál, 94 éves korában.

Magyar tanítványai[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Boris Schwarz, Ruggiero Ricci, in Great Masters of the Violin: From Corelli and Vivaldi to Stern, Zukerman and Perlman, London, Robert Hale, 1983, 533-537. o. (angolul)
  • Ruggiero Ricci, Left Hand Technique, New York, G. Schirmer, 1988 (angolul)
  • Henry Roth, Ruggiero Ricci, in Violin Virtuosos, From Paganini to the 21st Century, Los Angeles, California Classics Books, 1997, 168-173. o. (angolul)
  • Ruggiero Ricci, Lettera ai giovani violinisti, in Philippe Borer (a cura di), La pagina e l’archetto: Bibliografia violinistica storico-tecnica e studi effettuati su Niccolò Paganini, Genova, Comune di Genova, 2003, 11-14. o. (olaszul)
  • Ruggiero Ricci-Gregory H. Zayia (ed.), Ricci on Glissando: The Shortcut to Violin Technique, Bloomington, Indiana University Press, 2007 (angolul)
  • Jean-Michel Molkhou, Ruggiero Ricci, in Les grands violonistes du XXe siècle. Tome 1- De Kreisler à Kremer, 1875-1947, Párizs, Buchet Chastel, 2011, 191-195. o. (franciául)
  • Paolo Cecchinelli, Ruggiero Ricci in memoriam, in «A tutto arco» (rivista ufficiale di ESTA Italia-European String Teachers Association), anno VI, numero 10, 2012, 8-17. o. (olaszul)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ruggiro Ricci című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]