Rudolf Bzenský

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rudolf Bzenský
Született 1651. október 27.
Szakolca
Elhunyt 1715. június 13. (63 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása szerzetes

Bzensky Rudolf, Rudolf Bzenský (Szakolca, 1651. október 27.Kolozsvár, 1715. június 13.) jezsuita rendi szerzetes.

Élete[szerkesztés]

1665-ben, 15 éves korában lépett a rendbe; noviciátusát a csehországi Neuhausban (Jindřichův Hradec) és Prágában töltötte. Az olmützi egyetemen filozófiát, Prágában teológiát tanult. 1679 és 1684 között a Hradec Králové-i kollégiumban lelkipásztorként szolgált, de a feladat nem elégítette ki, ezért 1672 és 1687 között öt levelet írt a rendfőnöknek Rómába, tengeren túli misszióra ajánlkozva. 1685-1686-ban, illetve 1688-1689-ben tábori misszionáriusként dolgozott, és elkísérte a császári csapatokat a balkáni hadjáratba. A visszavonulást követően került Erdélybe, előbb 1693-ban Karánsebesre, majd 1694-től 1701-ig Brassóba. 1702 és 1708 között ismét lelkipásztorként működött Schurzban (Žireč), Szakolcán és Kassán. 1708-ban saját kérésére visszakerült Brassóba, majd 1711-től haláláig Kolozsvárra. Sírja a kolozsvári piarista templomban található.

A bejárt országokról levelekben számolt be: Boszniában például a szerbek és papjaik szokásaival és a várak történetével foglalkozott. Erdélyről több történeti munkát írt; a korábbi időszakokról szóló munkái nem mutatnak túl a közismert szintéziseken, de a közelmúltról és saját koráról szóló írásai értékes forrásai Erdély egyháztörténetének. Különösen érdekesek az erdélyi románságról, örményekről és bolgárokról szóló részek, illetve a rekatolizáció folyamatának leírása - ez utóbbinak maga is tevékeny részese volt. Írásai számos másolatban maradtak fenn egyházi és világi gyűjteményekben, és számos 18. századi történetíró használta ezeket forrásként.

Munkái[szerkesztés]

De origine et progressu cultus et lacrymis prodigiosis Claudiopolitanae iconis B. V. Mariae. Claudiopolis,…

Kéziratban maradt:

Források[szerkesztés]