Rubídium-hidroxid
| Rubídium-hidroxid | |
| IUPAC-név | rubídium-hidroxid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1310-82-3 |
| PubChem | 62393 |
| ChemSpider | 56181 |
| EINECS-szám | 215-186-0 |
| KEGG | C13515 |
| ChEBI | 32108 |
| RTECS szám | VL8750000 |
| SMILES | [Rb+].[OH-] |
| InChI | 1/H2O.Rb/h1H2;/q;+1/p-1 |
| InChIKey | CPRMKOQKXYSDML-UHFFFAOYSA-M |
| Gmelin | 100502 |
| UNII | 2692362HBM |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | RbOH |
| Moláris tömeg | 102.475 g/mol |
| Megjelenés | szürkés-fehér szilárd anyag, higroszkópos |
| Sűrűség | 3.203 g/cm³ |
| Olvadáspont | 301 °C |
| Forráspont | 1390 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 100 g/100 mL (15 °C) |
| Oldhatóság | oldódik etanolban |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH | −413.8 kJ/mol |
| Veszélyek | |
| EU Index | nincs listázva |
| Főbb veszélyek | korrozív |
| NFPA 704 | |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| LD50 | 900 mg·kg−1 egér, szájon át 586 mg·kg−1 patkány, szájon át |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | lítium-hidroxid nátrium-hidroxid kálium-hidroxid cézium-hidroxid |
| Rokon vegyületek | rubídium-oxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A rubídium-hidroxid (RbOH) egy nagyon erős lúgos kémhatású vegyület, mely marja az üveget. A természetben nem fordul elő, mesterségesen előállított formában azonban forgalmazzák, elő lehet állítani rubídium-oxidból. Egy rubídium- és egy hidrixidionból áll.
A kereskedelemben vizes oldata van forgalomban.
Az RbOH erősen maró vegyület, emiatt csak védőfelszerelésben lehet dolgozni vele, beleértve a védőkesztyűt, szem- és arcvédőt, illetve a védőruházatot.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rubídium-hidroxidot elő lehet állítani rubídium-oxid vízben való oldásával:
- Rb2O (s) + H2O (l) → 2 RbOH (aq)
Elő lehet állítani elemi rubídium és víz reakciójával is:
Keletkezhet rubídium-szulfát és bárium-hidroxid reakciójával:[1]
A rubídium-hidroxidot a kereskedelmi forgalomban 50% vagy 90%-os vizes oldatban, mennyiségileg az 5g többszöröseiként.
Tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Erősebb bázis mint a nátrium- vagy a kálium-hidroxid. Reakcióba lép a rubídium-bikarbonáttal.
Tércsoport: Cmcm. Rácsállandók: a = 415 pm, b = 430 pm és c = 122 pm.[2]
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsősorban kutatási célokra használják, mivel az iparban a kevésbé veszélyes nátrium- és kálium-hidroxiddal kiváltható a használata.
A rubídium-hidroxidból keveset használnak a tudományos kutatásokban, mert drága. És hogy ne keletkezzen drága rubídium hulladék.
Szinte minden rubídium előállítására irányuló szintézisnél keletkezik rubídium-hidroxid köztitermékként.
Használják katalizátorként az oxidatív klórozásoknál.
Óvintézkedések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rubídium-hidroxid erősen maró vegyület, ezért bőrrel való érintkezésekor azonnal égési sérülést okozhat, emiatt csak védőfelszerelésben lehet dolgozni vele, beleértve a védőkesztyűt, szem- és arcvédőt illetve a védőruházatot.
Vigyázni kell, mert egyes exoterm reakcióikor annyi hő szabadulhat fel, hogy károsíthatja a tárolóedényt.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidium hydroxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumhydroxid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Pradyot Patnaik: Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2003, ISBN 0-07-049439-8, S. 800.
- ↑ Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 690 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben) .
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Rubidium compounds: dirubidium oxide". WebElements: the periodic table on the web. WebElements. 2021. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. november 16.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|5=(súgó) - "Rubidium hydroxide". ChemExper Chemical Directory : catalog of chemicals and suppliers. ChemExper. Hozzáférés: 2011. november 16.[halott link]