Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev
Született 1916. december 18.
Novozibkov
Elhunyt 1980. február 9. (63 évesen)
Nyizsnyij Novgorod
Nemzetisége orosz
Foglalkozása
Iskolái Nizhny Novgorod State Technical University

Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev (oroszul: Ростислав Евгеньевич Алексеев; Novozibkov, 1916. december 18.Nyizsnyij Novgorod, 1980. február 9.) szovjetorosz mérnök, hajótervező. A hajóépítésben végzett kiemelkedő munkásságának eredménye számos szárnyashajó, de nevéhez fűződik a Szovjetunióban az első párnahatás-repülőgépek (más néven határfelület-repülőgép, vagy közismert nevükön ekranoplan) megépítése.

Élete[szerkesztés]

Az Oroszország Brjanszki területén fekvő Novozibkov városában született, ahol apja agronómusként, anyja tanítónőként dolgozott. A család 1933-ban átköltözött Gorkijba (ma Nyizsnyij Novgorod). 1935-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Zsdanov nevét viselő Gorkiji Ipari Főiskola (ma Nyizsnyij Novgorod-i Állami Műszaki Egyetem) hajóépítési karán (ma Tengeri és Repüléstechnikai Kar). 1941-ben védte meg a szárnyashajókkal foglalkozó diplomamunkáját, majd hajóépítő mérnöki (gépészmérnöki) végzettséget kapott. Az egyetem befejezése után a harckocsikat gyártó Krasznoje Szormovo üzembe vezényelték, ahol 1941–1943 között a gyártásellenőrzéssel foglalkozott.

Közben, 1942-ben Alekszejev lehetőséget kapott arra, hogy belekezdhessen a szárnyashajók kifejlesztését célzó munkába. A szárnyashajók ötlete felkeltette a szovjet haditengerészet figyelmét, ezért kapott néhány helyiséget és pár embert maga mellé, amelyből később egy tervezőiroda jött létre. Az általa kidolgozott szárnyashajók a második világháború harcaiban már nem vehettek részt, de a velük végzett kísérletek hasznos tapasztalatokkal szolgáltak a későbbi modellekhez.

A szárnyashajók fejlesztése terén végzett munkájáért 1951-ben Sztálin-díjat kapott. Az 1950-es évek első felében tervezték meg az első személyszállító szárnyashajót, a Rakétát, amelyet a nyilvánosság előtt 1957-ben, a moszkvai nemzetközi ifjúsági találkozón mutattak be. A következő években sorra jelentek meg az új szárnyashajó modellek, a Volga, Metyeor, Kometa, Szputnyik, Burevesztnyik és a Voszhod. 1961-ben Alekszejev és kilenc munkatársa megkapta a Lenin-rendet.

1962-ben Alekszejev és az általa vezetett tervezőiroda a szárnyashajók mellett egy teljesen új területtel kezdett el foglalkozni. A haditengerészet a határfelület-repülőgépekkel kapcsolatos fejlesztésekkel bízta meg a gorkiji tervezőirodát. 1964-ben egy párhuzamos munka is indult, a légideszant csapatok számára kezdték el fejleszteni a T–1 jelű ekranoplant. Előbbi a tengerszint fölött néhány méterrel haladó eszköz kifejlesztését tűzte ki célul, míg a légideszantos változatnál szükség esetén néhány ezer méteres magasság elérése is követelmény volt.

A fejlesztőmunka eredményeként, több kísérleti járművet követően 1966-ra készült el a KM típusjelű – gyakran kaszpi-tengeri szörny néven emlegetett – ekranoplan, melyet június 22-én bocsátottak vízre. A másik, a légideszant jármű megépítését célzó fejlesztési ág eredménye az 1970-es évek első felében épített Orljonok típusú gépek voltak. Az A–90 Orljonok volt a világon az első rendszeresített ekranoplan.

Alekszejev 1980-ban, súlyos betegség következtében, két műtétet követően elhunyt. Még ugyanabban az évben az egyik KM-ekranpolan balesete miatt a típus fejlesztési programját is leállították.

Az ekranoplanokkal végzett munkáját a szovjet időszakban teljes titoktartás övezte. Alekszejev ekranoplanjai csak a Szovjetunió felbomlása után váltak széles körben ismertté.

Emlékét őrzi Nyizsnyij Novgorod róla elnevezett egyik tere. 2007. február 2-án a Nyizsnyij Novgorod-i Területi Tanács határozata értelmében Alekszejev nevét vette fel a Nyizsnyij Novgorod-i Állami Egyetem.

Külső hivatkozások[szerkesztés]