Ugrás a tartalomhoz

Rostás Oszkár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rostás Oszkár
SzületettRosenbaum Oszkár
1899. június 25.[1]
Budapest VIII. kerülete
Elhunyt1968. november 6. (69 évesen)[1]
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaWachtel Erzsébet
(h. 1927–1968)
Foglalkozásaorvos
IskoláiBécsi Egyetem (–1926, orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1E-1-16)
SablonWikidataSegítség

Rostás Oszkár, 1945-ig Rosenbaum (Budapest, Józsefváros, 1899. június 25.[2] – Budapest, 1968. november 6.)[3][4] orvos, biztosítóintézeti igazgató.

Élete

[szerkesztés]

Rosenbaum Gyula (1872–1940) pálinkamérő, villamosvasúti kalauz és Schlesinger Tini (1877–1962) szabónő fia.[5] Orvosi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte. A Tanácsköztársaság idején a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének tagja volt, ezért el kellett hagynia az országot, és az egyetemet Bécsben fejezte be. 1926-ban szerzett oklevelet.

Közben az Osztrák Szocialista Diákegyesület magyar csoportjának, majd 1926-tól a Magyar Szocialista Orvosok Egyesületének vezetőségi tagja volt. Ez utóbbi az első kommunista orvosszervezkedésnek tekinthető. 1938-ban Párizsba emigrált, ahol kórházi orvosként a spanyol polgárháborúból hazatérőknek nyújtott segítséget. A német megszállás alatt a drancyi gyűjtőtáborba került, ahonnan 1943-ban szabadult.

Ezt követően visszatért Magyarországra, és részt vett a második világháború utáni újjáépítésben. 1945-től az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) aligazgatója, majd igazgató-főorvosa, 1945 és 1951 között az üzemi orvosi szakcsoport ügyvezető elnöke volt. 1950-ben a Kossuth-díj jelölőbizottság tagjává választották. 1951–54-ben a Népjóléti, illetve Egészségügyi Minisztériumban főosztályvezető, 1954–56-ban az Országos Munkaegészségügyi Intézet igazgató-helyettese, 1957-től 1968-ig, haláláig az Egészségügyi Minisztérium titkárságának vezetője volt. Főleg a munkaegészségügy szervezési problémáival foglalkozott. Halálát érelmeszesedés okozta.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.

Magánélete

[szerkesztés]

Házastársa Wachtel Emil és Linberger Gizella lánya, Erzsébet (1901–1984) volt, akit 1927. április 14-én a romániai Lugoson vett nőül.[6]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]