Roboz Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Roboz Zoltán (Kaposvár, 1861. szeptember 2. – Kaposvár, 1905. július 24.) zoológus, levéltáros, természettudományi író. Roboz István fia.

Életútja[szerkesztés]

Alsóbb iskoláit szülőhelyén, a VII. és VIII. gimnaziális osztályokat a kegyesrendiek kanizsai főgimnáziumában végezte. 1878-ban a budapesti egyetem bölcseleti fakultására iratkozott be, ahol különösen a zoológia, majd botanika és mineralógia tették kedvelt tantárgyait. 1881. májusban a budapesti egyetemen bölcseletdoktorrá promoveálták a zoológia, botanika és mineralógia tudományokból. Ugyancsak 1881-ben az egyetem száz éves jubileuma alkalmából a zoológiai szakból kitűzött pályadíjat nyerte A Polycelis nigra Ehr. boncztana c. munkájával. Ugyanakkor kapta az állattanból a szorgalmi díjat. 1881 őszén a heidelbergi egyetemet kereste fel és egy évet töltött a jeles zoológus, Otto Bütschli mellett, ahol önálló tudományos buvárlatokkal foglalkozott; majd állami külföldi utazási ösztöndíjjal a grazi egyetem zoológiai intézetében dolgozott Franz Eilhard Schulze mellett. 1883 őszén a francia államnak a Földközi-tenger partján, Villefranche-sur-Merben felállított tengeri zoológiai állomásán munkálkodott. Mint filoxérabiztosnak érdemei voltak a Somogy megyei szőlők felújítása körül. Később megválasztották Somogy vármegye főlevéltárnokává. Meghalt 1905. július 24-én, özvegye Szalay Elza, Szalay Károly volt országgyűlési képviselő és a magyar költészetben jeles nevet kivívott Kisfaludy Atala leánya. Sírja Kaposváron, a Keleti temetőben található.

Cikkei a math. és termtud. Értesítőben (I. 1883. Rhizopoda-tanulmányok. I. Calcituba polymorpha n. gen. n. sp. Németül: a Math. u. naturw. Berichte aus Ungarnban és a Sitzungsberichte d. k. Akad. d. Wiss. in Wien. Math. Cl. (8. köt.-ben); a Természettud. Közlönyben (1886. Gregarina flava); az Egyetértésben (1886. 225. sz. Egy magyar szaktudomány érdekében).

Munkái[szerkesztés]

  • Adatok a cestodák ismeretéhez a solenophorus megalocephaluson megejtett vizsgálatok alapján. Bpest, 1882. (Értekezések a term. tud. köréből XII. 10.).
  • Adatok a gregarinák ismeretéhez. (A villafrancai tengeri állattani állomásról). U. ott, 1886. (Értek. a term. tud. kör. XVI. 4.).
  • Jelentés a phyloxeraügy állásáról Tolna vármegyében az 1887. évben Szegszárd, 1887.
  • A szénkéreg alkalmazása a phyloxera elleni védekezésnél. Számos fametszettel. U. ott, 1890.
  • Az amerikai szőlők a phyloxera elleni védekezésnél. Számos a szöveg közé nyomott ábrával. U. ott, 1892.
  • Néhány szó hazai szőlészetünk reconstructiójához. Válaszul Miklós Gyulának. Kaposvár, 1892.

Források[szerkesztés]