Roboz Zoltán
| Roboz Zoltán | |
| Született | 1861. szeptember 2.[1][2] Kaposvár[2] |
| Elhunyt | 1905. július 24. (43 évesen)[1][2] Kaposvár[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szalay Erzsébet (Elza) |
| Szülei | Roboz István |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1881) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Roboz Zoltán (Kaposvár, 1861. szeptember 2. – Kaposvár, 1905. július 24.) zoológus, levéltáros, természettudományi író. Roboz István fia.
Életútja[szerkesztés]
Alsóbb iskoláit szülőhelyén, a 7. és 8. osztályokat a Kegyes Tanítórendek vezetése alatt álló Nagykanizsai Katolikus Főgimnáziumban végezte. 1878-ban a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára iratkozott be, ahol különösen a zoológia, majd botanika és mineralógia tették kedvelt tantárgyait. 1881 májusában a Budapesti Tudományegyetemen bölcseletdoktorrá avatták a zoológia, botanika és mineralógia tudományokból. Ugyancsak 1881-ben az egyetem száz éves jubileuma alkalmából a zoológiai szakból kitűzött pályadíjat nyerte A Polycelis nigra Ehr. boncztana című munkájával. Ugyanakkor kapta az állattanból a szorgalmi díjat. 1881 őszén a Heidelbergi Egyetemet kereste fel és egy évet töltött a jeles zoológus, Otto Bütschli mellett, ahol önálló tudományos búvárlatokkal foglalkozott; majd állami külföldi utazási ösztöndíjjal a Grazi Egyetem zoológiai intézetében dolgozott Franz Eilhard Schulze mellett. 1883 őszén a francia államnak a Földközi-tenger partján, Villefranche-sur-Merben felállított tengeri zoológiai állomásán munkálkodott. Mint filoxérabiztosnak érdemei voltak a Somogy megyei szőlők felújítása körül. Később megválasztották Somogy vármegye főlevéltárnokává. Özvegye Szalay Elza (1866–1945), Szalay Károly országgyűlési képviselő és a magyar költészetben jeles nevet kivívott Kisfaludy Atala leánya. Sírja Kaposváron, a Keleti temetőben található.
Cikkei a math. és termtud. Értesítőben (I. 1883. Rhizopoda-tanulmányok. I. Calcituba polymorpha n. gen. n. sp. Németül: a Math. u. naturw. Berichte aus Ungarnban és a Sitzungsberichte d. k. Akad. d. Wiss. in Wien. Math. Cl. (8. köt.-ben); a Természettud. Közlönyben (1886. Gregarina flava); az Egyetértésben (1886. 225. sz. Egy magyar szaktudomány érdekében).
Munkái[szerkesztés]
- Adatok a cestodák ismeretéhez a solenophorus megalocephaluson megejtett vizsgálatok alapján. Budapest, 1882. (Értekezések a term. tud. köréből XII. 10.).
- Adatok a gregarinák ismeretéhez. (A villafrancai tengeri állattani állomásról). Budapest, 1886. (Értek. a term. tud. kör. XVI. 4.).
- Jelentés a phyloxeraügy állásáról Tolna vármegyében az 1887. évben Szekszárd, 1887
- A szénkéreg alkalmazása a phyloxera elleni védekezésnél. Számos fametszettel. Szekszárd, 1890
- Az amerikai szőlők a phyloxera elleni védekezésnél. Számos a szöveg közé nyomott ábrával. Szekszárd, 1892
- Néhány szó hazai szőlészetünk reconstructiójához. Válaszul Miklós Gyulának. Kaposvár, 1892
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Nemzeti Sírkert