Robert Moray

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Moray
Született1609. március 10.
Perthshire
Elhunyt1673. július 4. (64 évesen)
London
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeskót
Foglalkozásajogász
Iskolái
SírhelyeWestminsteri apátság
SablonWikidataSegítség

Sir Robert Moray (1609. március 10.1673. július 4.) skót jogász, korai szabadkőműves. A neve előfordul Murray és Murrey alakban is.

Sir Mungo Murray fia volt. Egyetemi tanulmányait St. Andrew egyetemén és Franciaországban folytatta, ahol XIII. Lajos király alatt katonai szolgálatot teljesített. A francia történészek szerint kevés olyan külföldi volt, akit Richelieu bíboros oly nagyon kedvelt, mint őt. Valószínűleg neki köszönhette, hogy a francia hadseregben ezredesi rangot ért el. Skóciába akkor tért vissza, amikor I. Károly király személye körül kiéleződött a helyzet. A presbiteriánusok első kormányában magas hadügyi tisztséget (Master-General of the Ordnance) kapott. I. Károly király 1643. január 10-én ütötte lovaggá Oxfordban.

Jó viszonyban volt Mazarin bíborossal, a francia főminiszterrel is, akinek hadseregével Németországban harcolt, majd 1645-ben Bajorországban hadifogságba esett. Nagyjából ebben az időben a skót hadsereg ezredese lett, és kinevezték a Skócia és Franciaország közt megkötendő szövetség titkos követévé, amelynek célja I. Károly uralmának restaurációja volt. Ezért kieszközölték szabadon bocsátását, majd visszatért Angliába. 1646 decemberében, amikor Károly király a skót hadsereggel Newcastle-ban tartózkodott, Moray kidolgozta a király kimenekítésének a tervét.

1651 májusában, amikor II. Károly elfoglalta a skót trónt, Moray elnyerte Skócia második legfontosabb jogi tisztségét (Lord Justice Clerk), majd titkos tanácsos lett. Címei nagyrészt formálisak voltak, hogy a király biztosítsa a hűségét, mert azt tartották róla, hogy szimpatizál a presbiteriánusokkal.

A Royal Society egyik alapítója volt, és nagy része volt a társaság szabályzatának kidolgozásában. Szabadkőműves volt és pártfogolta a rózsakereszteseket. Kémiai kísérleteket folytatott, zenei, orvosi és mechanikai kutatásokat végzett, barátaival filozófiáról vitatkozott, értett a matematikához és különösen a természettudományokhoz.

Felesége Sophia Lindsay, az első Earl of Balcarres idősebb leánya volt. Sir David Lindsay kitűnő kémikus volt, és nagy könyvgyűjteménnyel rendelkezett. A Balcarres-könyvtárban tíz könyv található, melyet az akkoriban divatos témában, a bölcsek kövéről írt. I. Károly király 1633 júniusában emelte őt a főrendek sorába, amikor Skóciába látogatott. Feleségének halála után Moray felhagyott filozófiai társalgásaival és remeteéletet élt.

Források[szerkesztés]

  • Robertson, Alexander: The Life of Sir Robert Moray, Soldier, Statesman and Man of Science, 1608–1673 General Books LLC (2010)
  • Lomas Robert: The invisible college : The Royal Society, freemasonry and the birth of modern science, Headline Book, London (2003)
  • MacNulty, W. Kirk: A szabadkőművesség jelképei, titkai, jelentősége, Kossuth, Bp. (2006)
  • Stevenson, David: Letters of Sir Robert Moray to the Earl of Kincardine, 1657–73, Ashgate Publishing (2006)
  • The first recorded initiation in England, Grand Lodge of British Columbia and Yukon