Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség
Részletek
Dátum 2004. április 22.
Ország Észak-Korea
Helyszín Rjongcshon megye, Észak-Phjongan tartomány
Vasútvonal Phjongi vonal
Adatok
Áldozatok 161 v. több
Sérültek kb. 1300
Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség (Észak-Korea)
Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség
Rjongcshoni vasúti szerencsétlenség
Pozíció Észak-Korea térképén
é. sz. 39° 58′ 50″, k. h. 124° 27′ 31″Koordináták: é. sz. 39° 58′ 50″, k. h. 124° 27′ 31″
Térképrészlet Rjongcshon környékéről

A rjongcshoni vasúti szerencsétlenség egy rendkívül súlyos, több száz, de akár több ezer halálos áldozattal járó[1] vasúti baleset volt, amely 2004. április 22-én történt az észak-koreai Rjongcshon pályaudvarán, közel a kínai határhoz.

Előzmények[szerkesztés]

Rjongcshon megye az egyik legfontosabb vasútvonal, a Phjongi vonal mellett fekszik Észak-Koreában, ez a vonal köti össze a fővárost, Phenjant Kínával, így nagy forgalmat bonyolít le. Rjongcshon pályaudvara a határállomás előtti utolsó állomás, így a forgalomra jelentős hatással van határátmenet forgalma. A baleset előtt két olyan esemény is történt, amely nagyban növelte a vasúti rendszer terheltségét - így a kockázatokat is. Az egész ország készült Koreai Néphadsereg megalapításának 72. évfordulójára, amely emeli a vasúti forgalmat az országban (katonák, eszközök mozgatása a katonai parádékra), ahová rendszeresen kirendelik az adott város és környékének lakosságát. Továbbá még jelentősebb hatása lehetett annak, hogy a katasztrófa előtt 9 órával haladt át Kim Dzsongilnek, a rezsim akkori vezetőjének az elnöki különvonata a pályaudvaron, aki éppen hazafelé tartott kínai útjáról. Az elnöki vonat érkezése órákra megbéníthatta a vonal forgalmát,[2] így a különvonat áthaladását követően a személyzet kapkodva próbálhatta a feltorlódott vonatokat leközlekedtetni.

A szerencsétlenség[szerkesztés]

Kim Dzsongil vonatának elhaladása után 9 órával következett be a baleset, helyi idő szerint 13 óra környékén, az észak-koreai hatóságok állítása szerint gondatlanság miatt. Két tehervonat egyidejű mozgatása során elektromos érintkezés szikrázást okozott, amely berobbantotta az egymás mellett éppen elhaladó, mintegy 100 tonna ammónium-nitrát tartalmú műtrágyát szállító tehervonatot, valamint a meghatározhatatlan mennyiségű üzemanyagot szállító tartályvagonokat. Az ammónium-nitrátot robbanószerként is használják, műtrágyaként a robbanásveszély elkerülése végett mészporral szokták keverni, amely valószínűleg itt nem történt meg.

Egy másik verzió szerint a szerelvények egy, a bányászatban használthoz hasonló robbanóanyagot szállítottak, ekkor történt, hogy a felsővezeték rázuhant a dinamitot szállító vagonokra. A becslések szerint mintegy 100 tonna lehetett a felrobbant szállítmány össztömege.

Műholdfelvételek alapján megállapítható volt, hogy nagyjából a robbanás 500 méteres körzeten belül elpusztított mindent,[3] a vöröskereszt egy illetékese szerint 1800 lakás teljesen megsemmisült, 6350 pedig megrongálódott.[4] Emiatt legalább 8000-en maradtak fedél nélkül, továbbá a robbanásban megsemmisült 12 középület, amely közt volt egy iskola és a helyi kórház is. A kórház elpusztulása miatt alapvető hiány volt az orvosi felszerelésekből, tudósítások szerint orvosi fonál helyett spárgával varrták össze a sebeket, fájdalomcsillapító használata nélkül.[5]

A romokat gépek nélkül, kézi erővel takarították el a kivezényelt katonák és a több ezer lakos.[6]

Számos állam ajánlott fel segítséget, köztük Magyarország, Dél-Korea, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, továbbá segített az ENSZ is.

Utóhatásai[szerkesztés]

A tragédia színhelyén találtak egy falra ragasztott mobiltelefont, amely okot adott különböző találgatásokra, így arra is, hogy valójában merényletkísérlet történt Kim Dzsongil ellen, csak a bomba később robbant fel. Ezt követően Észak-Koreában évekre felfüggesztették a mobilhálózat kiépítését.[7] A robbanás hatására a táj 500 méteres körzetben teljesen megváltozott, amelyet a műholdfelvételeken is jól lehetett látni.[8]

Források, lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Pontos számot soha nem hoztak nyilvánosságra, a hivatalos adatok szerint 161-an haltak meg, nem hivatalosan akár 3000 halott is lehetett dél-koreai források szerint.
  2. Temetetlen holtak - Hogyan reagáltak a közelmúlt katasztrófáira Ázsia bezárkózott államai?, MNO.hu, 2008. május 27.
  3. Véget ért a titkolózás: ammónium-nitrátot szállító vonat robbant Észak-Koreában, Ma.hu, 2008. április 24.
  4. Több száz halott a koreai vonatbalesetben, Index.hu, 2004. április 23.
  5. Észak-Korea visszautasította Szöul segítségét, Reuters, 2004. április 26.
  6. Puszta kézzel takarítják el a romokat Észak-Koreában, Origó.hu, 2004. május 4.
  7. Külföldre merészkedett Kim Dzsong Il, NOL.hu, 2010. május 3.
  8. Rjongcshoni műholdfelvételek, Globalsecurity.com