Ries-kráter
| Ries-kráter (Nördlinger Ries) | |
 | |
| A Nördlingen városa környezetében elterülő Ries-kráter tájképe | |
| Ország |  Németország |
| Típus | impact |
| Kor | 14,8 Ma |
| Átmérő | 25 km |
| Elhelyezkedése | |
 Nördlinger Ries
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 48° 53′ 18″, k. h. 10° 32′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 18″, k. h. 10° 32′ 09″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ries-kráter (Nördlinger Ries) témájú médiaállományokat. | |
A Ries-kráter Európa legismertebb becsapódási krátere Németországban, a Duna felső folyásánál, Nördlingen közelében.
Neve[szerkesztés]
A "Ries" szó talán az Óriás szó megfelelője, az egykori névadás szerint. A Ries nem német szó, ezért úgy sejtik, hogy talán az egykori Raetia lakóitól ered a név.
A Ries becsapódási kráter[szerkesztés]
Ma már biztosnak tekinthető, hogy a 25 kilométer átmérőjű medencét meteoritbecsapódás hozta létre. Körülbelül 14,8 millió éve jöhetett létre, a földtani miocén korban.
Korábban vulkáni eredetűnek hitték. Eugene Merle Shoemaker bizonyította 1960-ban, hogy a kráter meteoritbecsapódás eredménye. Az egyik fontos bizonyíték erre a coesit (ejtsd kúszit) ásvány, amely a kvarc egyik nagy nyomáson létrejövő módosulata. Ez az ásvány megtalálható a közeli Nördlingen város épületeit alkotó kőzetben is. Ez a kőzet a suevit, amely egy breccsás kőzet.
Kettős kráter: a társa a Steinheim-kráter[szerkesztés]
A nördlingeni Ries-kráter mellett, attól délnyugati irányban egy kisebb kráter is található. Ez a Steinheim-kráter, amely mintegy 40 kilométerre fekszik a Ries peremétől. Ma már, amikor több kettős kisbolygót ismerünk, jogos az a feltételezés, hogy a két kráter egyszerre keletkezett.
Tektitek[szerkesztés]
A Csehországban gyűjthető üveges anyagú moldavitokat, a tektitek egy típusát szintén a Ries-kráter termékének tartják. A megmozgatott és kidobott takaró anyaga mintegy százszorosa a becsapódó testének. Ebből az olvadékcseppnyi darabok alkotják a lehűlés után megszilárdult tektiteket.
Lásd még[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Exploring Space: The Quest for Life, 2005, Nova
- J. Baier: Die Bedeutung von Wasser während der Suevit-Bildung (Ries-Impakt, Deutschland)[halott link]. - Jber. Mitt. oberrhein. geol. Ver., N. F. 94, 2012.
- J. Baier: Zur Herkunft und Bedeutung der Ries-Auswurfprodukte für den Impakt-Mechanismus. - Jber. Mitt. oberrhein. geol. Ver., N. F. 91, 9-29, 2009.
- J. Baier: Die Auswurfprodukte des Ries-Impakts, Deutschland, in Documenta Naturae, Vol. 162, München, 2007. ISBN 978-3-86544-162-1
- J. Baier: Zur Herkunft der Suevit-Grundmasse des Ries-Impakt Kraters, in Documenta Naturae, Vol. 172, München, 2008. ISBN 978-3-86544-172-0
- Emsley, John (2001). Nature's Building Blocks. Oxford University Press, pp. 99. ISBN 0-19-850341-5.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
