Retekszagú fakógomba

	A retekszagú fakógomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező

Retekszagú fakógomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák;
Család:	Strophariaceae;
Nemzetség:	Hebeloma;
Tudományos név
	Hebeloma sinapizans; (Paulet) Gillet (1878)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Retekszagú fakógomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Retekszagú fakógomba témájú médiaállományokat és Retekszagú fakógomba témájú kategóriát.

A retekszagú fakógomba (Hebeloma sinapizans) a harmatgombafélék családjába tartozó mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A retekszagú fakógomba kalapjának átmérője 4-8 (maximum 15) cm, kezdetben félgömb alakú, majd sokáig domború, idősen lapos. Közepe tompán púpos lehet. Széle sokáig begöngyölt marad, később hullámos is lehet. Felszíne sima, nedvesen nyálkás-síkos, szárazon fénylő. Színe okkerbarna vagy sárgásbarna, széle gyakran világosabb. Húsa barnás árnyalatú fehéres; kesernyés retekízű és erősen retekszagú.

Sűrű, felkanyarodó vagy szabadon álló lemezeinek éle fehéresen pelyhes. Színük fiatalon bézs- vagy agyagsárga, majd a spórák érésével fahéjbarnára színeződnek. Spórapora vörösesbarna. Spórái 10-13 x 7-8 mikrométeresek, mandula vagy citrom alakúak, finoman rücskös felszínűek.

Tönkje 5–7 cm magas és max. 2,5 cm vastag. Formája hengeres vagy kissé gumós. Színe fehéres, idősen okkerbarnás, felszíne fehéresen gyapjas- szálas.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Szintén nem ehető rokonaival, a kakaószagú fakógombával és a zsemleszínű fakógombával téveszthető össze. Külsőre hasonlít hozzá az ehető illatos pereszke, de szaga alapján jól elkülöníthető.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon helyenként gyakori lehet. Lombos és fenyőerdőkben található meg, olykor boszorkánykörben vagy ívben nő. Júliustól októberig terem.

Mérgező.