Reök-palota
Reök-palota | |
Cím | 6720 Szeged, Magyar Ede tér 2. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1906–1907 |
Rekonstrukciók évei | 1960 és 1974 („felújítások”) 2004–2007 műemléki rekonstrukció |
Építési stílus | szecessziós építészet Magyarországon |
Tervező | Magyar Ede |
Építész(ek) | Magyar Ede |
Kivitelező | Winkler és Társai |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | építmény |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 20° 08′ 42″46.251928°N 20.145003°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 20° 08′ 42″46.251928°N 20.145003°E | |
Reök-palota weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Reök-palota témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Reök-palota Szeged belvárosában található szecessziós épület, amely 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján.
Története
[szerkesztés]Előzmények
[szerkesztés]Magyar Ede, az épület tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Az európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezte meg legszebb alkotását a Szeged, Tisza Lajos körút 56. számú lakóházat, a Reök-palotát. Az épület a magyar szecesszió egységes, tiszta stílusú megtestesülése, európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A belvárosban a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán szép telek állt rendelkezésére, az előtte levő tér a létesítendő épületre megfelelő rálátást is biztosított. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő.
Kivitelezés
[szerkesztés]A épület engedélyezési terveit 1906. július 2-án nyújtotta be a városépítési bizottsághoz. Az engedélyezési terveken a homlokzati terv – a későbbi nyíláselrendezéssel szemben – neobarokk részletekkel és díszítményekkel volt tagolva, óvatosságból, hogy az építési hatóságtól jóváhagyást nyerjen.
A palota 1907 novemberében készült el luxus kivitellel, többnyire helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. A kétemeletes saroképület minden részletén a szecesszió jellemző formakincsei fedezhetők fel a stilizált virágmotívumok, az éles vonalak elkerülése, a gyűrött falfelületek, az alapvető falsíkok hullámos kialakításának alkalmazása révén. Magyar Ede a homlokzati felületeket vízszintes és függőleges irányban, plasztikus szobrászati eszközökkel alakította ki. A nyitott és zárt erkélyek változatos kialakítása is rendhagyó módon lett megépítve. A kivitelezés során Winkler és Társai pesti épületszobrászok valódi méretű szénvázlatok alapján rabic-hálóra vagy a nyers felületre hordták fel a gipszes mészhabarcs pépet.[1] A motívumokon további, az építtető foglalkozására utaló vízinövények szimbólumain túlmenően más ornamenseket is láthatók. Így a főbejárat feletti orommezőbe komponált két lófej a lótenyésztéssel is foglalkozó földbirtokosra, míg a sarokrész tetején alig észrevehetően terpeszkedő nagy szárnyú madár az egykori Feketesas utcára utal. A kovácsoltvas munkákat a Kiss János szegedi lakatosmester műhelyében dolgozó Fekete Pál díszkovács készítette Magyar Ede rajzai alapján.[2] Vélhetően a romániai Brailában látott párkányok alatti falmezők festményei hatására készítette el az épület homlokzati falmezőiben a művészi kivitelű vízitündér-képeket, Reök Iván családjának őszinte megbotránkozására, akik a falfestményeket csakhamar lekapartatták.
A második világháborúig
[szerkesztés]A Reök-palota alaprajza a család igényeinek megfelelően lett kialakítva. A megbízó, fiúgyermekei részére, szintenként egy-egy garzonlakás, leánygyermekei részére szintenként két-két többszobás lakás tervezését kérte. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok, kereskedők bérelték. A bejárat mellett balra két üzlethelyiségnyi alapterületen rendezte be Magyar Ede a tervezőirodáját. A többi lakást földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok lakták. Itt lakott Kiss Ferenc is, a „szegedi erdők atyja”, melyet ma emléktábla örökít meg az épület homlokzatán. 1916-ban a 12 000 Koronára becsült szegedi Reök-palota épület ajándékozással Berdenich Jenőné Reök Mária, újból férjezett Kerner Gézánéra szállt; tőle 1928-ban adásvétellel egyenlő arányban vitéz Reök Etele (1886-1964) budapesti, dr. Korpássy Gyuláné Reök Margit és dr. Reök Andor (1899-1944) szegedi lakosok birtokába került. Reök Etele, az 5. honvéd gyalogezred főhadnagya 1911-ben, Reök Iván országgyűlési képviselő 1921-ben a palota lakói.[3]
A lakások elhelyezése, alaprajzi kialakítása korszerűnek és egyben igen szellemesnek mondható. Az udvari oldal, mely ebben az időben még uralkodó volt a bérházépületeknél, itt hiányzik. A telek észszerűen gazdaságos beépítését segíti a félkörben visszametszett udvari homlokzat, ahol az ívelt felület eredményei délután is jó megvilágítást adnak a lépcsőháznak. A melléklépcső kapcsolódása a lakásokhoz szintén ötletes.
A második világháború után
[szerkesztés]Az óriási lakásokat a második világháború után feldarabolva társbérletté alakították. Az 1960-as felújításkor az erősen károsodott – igen részletdús - homlokzat egyszerűsítését rendelték el. Az akkori városi főmérnök, Beszédes Kornél közbenjárására állagvédelemre módosították, ami azzal járt, hogy a megrongálódott, kissé rosszabb állapotban lévő kovácsoltvas vasvirágokat letörték, eltávolították a helyre állítás helyett. Ebbe beletartozott a lépcsőház első emeleti lámpaoszlopának lefűrészelése is.
1974-ben a második felújítás alkalmával elbontották az akkor már csak két megmaradt eredeti liliomos - kandallóhoz hasonlító – rácsos vaskályhát is. A luxuslakások kellékei és tartozékai, a mennyezetdíszek, az aranyozott ajtók, a liliomos díszítésű színes fürdőszobai mosdókagylók, a gázégésű hengerkályhák eddigre már mind megsemmisültek, vagy elbontották azokat.
Az 1980-as évek végén a földszinten igényesen kialakított bankfiók létesült, tervezője Koczor György volt, a belsőépítészeti munkákat Fekete György tervezte, alkalmazkodva az épület szecessziós hangulatához. Ezzel egy időben a külső homlokzatok is felújításra kerültek.
Újjászületés
[szerkesztés]Az épület a rendszerváltás után években gyors állagromlásnak indult, az 1990-es évek végére, 2000-es évek elejére már kifejezetten rossz állapotban, üresen állt. Teljes műemléki helyreállításáról, az emeleti szintek képtárrá való alakításáról, a pincében raktárak létrehozásáról valamint az udvar lefedéséről 2004-ben döntött a városvezetés.
2007 nyarán készült el az épület teljes rekonstrukciója, korszerűsítése. A generál tervező Rantal János volt. 2007 augusztusában, a épület 100 éves jubileumára rendezett ünnepélyen adták át, ekkor kapott benne helyet a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak. Az intézmény ebben az évben kezdte meg működését a Szegedi Szabadtéri Játékok intézményi keretei között. Az igazgatóság olyan multifunkcionális, főleg vizuális művészeteket, de a kapcsolódó társművészeteket is interaktívan bemutató intézményt álmodott meg, amely programkínálatával szervesen illeszkedik a város, és főként a szegedi fesztiválnyár eseményei közé. Fontos szempont volt az is, hogy a palota saját önálló rendezvényeivel is aktívan részt vegyen a szegedi kulturális életben. A REÖK alapító igazgatója Dr. Herczeg Tamás, vezető kurátora Dr. Nátyi Róbert Archiválva 2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
2012. október 20-án a palota építtetője és tulajdonosának a leszármazottjai koszorúzást és megemlékezést tartottak Horgos-Kamaráson a családi síroknál, valamint Szegeden. Ekkor Reök Etele (1886–1964) fia, nemes Reök Attila (1913–2012), százados, valamint fia, dr. Reök György, pszichológus, és unokája, Reök Miklós és számos rokona képviselte a családot.[4]
Források
[szerkesztés]- Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6
- Takács János Szeged
- Bakonyi Tibor Művészet 1975. december 24-25.
- Bakonyi Tibor 1980. 80., 87., 134., 135., 155.
- Tipity János 1980. 80., 87.,
- Iván Mónika 1989.
- Herczeg Tamás A REÖK első évtizede 2007-2017
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Takács János Magyar Ede egyik munkatársa volt
- ↑ Tipity János, Tápai Antal: Szeged vasművessége
- ↑ Csongrád megye öröksége - Reök palota
- ↑ Nagygyörgy Zoltán: Hét Nap - 90 év után itthon. 2012.10.31.. [2019. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 25.)