Ramingstein
| Ramingstein | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Salzburg | ||
| Járás | Tamswegi járás | ||
| Irányítószám | 5591, 8863 | ||
| Körzethívószám | 06475 | ||
| Forgalmi rendszám | TA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1059 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 970 m | ||
| Terület | 94,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Ramingstein weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramingstein témájú médiaállományokat. | |||
Ramingstein osztrák község Salzburg tartomány Tamswegi járásában. 2019 januárjában 1055 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Ramingstein Salzburg tartomány Lungau régiójában, Salzburg, Karintia és Stájerország hármashatáránál, a Mura mentén fekszik. Északon a Murberge, délen a Lungauer Nockberge hegységek határolják. Ramingstein a Lungau egyetlen települése, amelyik 1000 m alatt fekszik. Az önkormányzat 3 településrészt és falut egyesít: Mignitz (135 lakos 2019-ben), Mitterberg (370 lakos) és Ramingstein (550 lakos).
A környező önkormányzatok: nyugatra Thomatal, északnyugatra Unternberg, északra Tamsweg, délkeletre Stadl-Predlitz (Stájerország).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ramingstein várát először 1139-ben említik.
A 15. századtól a 18. század végégig a bányászat volt a lakosság fő jövedelmi forrása. Bányászati szabályzatát I. Sigismund von Volkersdorf érsek adta ki 1459-ben. A környező hegyekben vasércet, márványt, ólmot és ezüstöt termeltek ki; a középkor során Ramingstein bármely Alpokbeli bányavidékkel vetekedhetett. 1841-ben hatalmas erdőtűz pusztított a Lungauban és ennek során az egész település leégett, beleértve a várat is (csak a templom maradt épen). Csak a 20. század elejére heverte ki a falu ezt a csapást.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A ramingsteini önkormányzat területén 2019 januárjában 1055 fő élt. A lakosságszám 1971 óta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 93,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 2,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,5% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,4%-a római katolikusnak, 3,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
A lakosság számának változása:
| 2016 | 1 110 |
| 2018 | 1 059 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Finstergrün vára
- Wintergrün kastélya
- a Szt. Achatius-plébániatemplom
- a Hollensteini Mária-templom
- az ezüstbánya-múzeum
- a Jagglerhof kultúrközpont
Híres ramingsteiniek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sepp Holzer (1942-) író, kísérleti mezőgazdász, a természetes módszerek híve
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- 50506 – Ramingstein. Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ramingstein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

