Mauterndorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mauterndorf
Mauterndorf címere
Mauterndorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásTamswegi járás
Irányítószám5570
Körzethívószám06472
Forgalmi rendszámTA
Testvérvárosok
Lista
Cadolzburg
Népesség
Teljes népesség1639 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1123 m
Terület32,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 13° 41′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 57″, k. h. 13° 41′ 49″
Mauterndorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mauterndorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mauterndorf osztrák mezőváros Salzburg tartomány Tamswegi járásában. 2019 januárjában 1620 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Mauterndorf a Tamswegi járásban
A mauterndorfi vár
Lépcsős homlokzatú házak a belvárosban
A Szt. Bertalan-plébániatemplom

Mauterndorf Salzburg tartomány Lungau régiójában, a Taurach folyó mentén, a déli Lungauer Nockgebiet és az északi Schladmngi-Tauern hegységek között fekszik. Legmagasabb hegyei a Speiereck (2411 m), a Kleine Landschütz (2355 m ) és a Große Landschütz (2347 m). Az önkormányzat 4 településrészt, illetve falut egyesít: Faningberg (61 lakos 2018-ban), Mauterndorf (1238), Neuseß (120) és Steindorf (201).

A környező önkormányzatok: északra Weißpriach, keletre Mariapfarr, délkeletre Unternberg, délre Sankt Margarethen im Lungau, délnyugatra Sankt Michael im Lungau, északnyugatra Tweng.

Története[szerkesztés]

A római időkben a mai Mauterndorf helyén út húzódott és a vár helyén erőd állt. A települést először 1002-ben említik írásban. 1023-ban a salzburgi érsek birtokába került, 1217-ben pedig mezővárosi rangra emelték. A 13. században a salzburgi káptalan vámszedőhelyet építtetett, innen kapta a hely a nevét (Maut-vám). Mauertndorf a középkorban a Lungau kereskedelmi központja volt. 1253-ban megépült a vár. 1291/92-ben itt tárgyaltak az I. Albert herceg ellen fellázadó stájer nemesek a salzburgi érsekkel. A 15. században Leonhard von Keutschach érsek kibővíttette a várat, amely a régió adminisztratív központjaként szolgált. Mauterndorf 1806-ig volt érseki birtok, utána az osztrák állam tulajdonába került.

1894-ben Hermann von Epenstein, egy gazdag berlini katonaorvos vásárolta meg a várat és megmentette a leromlástól.

1939-től 1945-ig a vár gyakorlatilag Hermann Göringé volt, akinek elhunyt keresztapjának özvegye adományozta. Göring fiatal korában sok időt töltött Mauterndorfban és tervei szerint 1945-ben is itt húzta volna meg magát, de a front előrehaladása megakadályozta szándéka teljesítésében. Göring a vízvezetékrendszer építésének támogatása miatt sokáig a mezőváros díszpolgára volt.

1968-ban a tartomány megvásárolta a várat és 1982-re renováltatta. 1997-ben egy feltehetően elmebeteg férfi hat embert lelőtt, majd öngyilkos lett Mauterndorfban.

Lakosság[szerkesztés]

A mauterndorfi önkormányzat területén 2019 januárjában 1620 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 2001-ben érte el 1850 fővel, azóta enyhe csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 88,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,7% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,2%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 4,2% mohamedánnak, 5,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (92,3%) mellett a horvátok (2,3%) és a bosnyákok (1,4%) alkották.

A lakosság számának változása:

2016
1 697
2018
1 639

Látnivalók[szerkesztés]

A Szt. Gertrúd-templom
Sámson-felvonulás Mauterndorfban
  • a mauterndorfi vár
  • a belváros lépcsős homlokzatú házai
  • a Szt. Bertalan-plébániatemplom
  • a Szt. Gertrúd-templom
  • a Szt. Wolfgang-templom
  • a Taurachbahn nosztalgiajárata
  • a hagyományos Sámson-felvonulás

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mauterndorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.