Radziwiłł Barbara lengyel királyné
| Radziwiłł Barbara lengyel királyné | |
| Született | 1520. december 6.[1][2] Vilnius[3] |
| Elhunyt | 1551. május 8. (30 évesen)[4][1][2] Krakkó |
| Állampolgársága | Litván Nagyfejedelemség |
| Házastársa | |
| Szülei | Barbara Kola Jerzy Radziwiłł |
| Foglalkozása | arisztokrata |
| Tisztsége | Queen Consort of Poland (1550–1551) |
| Halál oka | rák |
| Sírhelye | Vilniusi székesegyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Radziwiłł Barbara lengyel királyné témájú médiaállományokat. | |

Radziwiłł Barbara (lengyelül Barbara Radziwiłłówna, litvánul Barbora Radvilaitė) (Vilnius, 1520. december 6. – Krakkó, 1551. május 8.) litván főnemesi család sarja, II. Zsigmond Ágost lengyel király második felesége. Házassága révén 1550 és 1551 között Lengyelország királynéja.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Litván főnemesi családból származott. Apja Radziwiłł Jerzy litván mágnás és hetman (1480–1541), anyja Koła Barbara (?–1550). Korának nevezetes szépsége volt. Szülei kiváló nevelésben részesítették. Éppúgy írt és beszélt fehéroroszul, a litván nagyhercegség magasabb rétegei körében használatos nyelven, mint lengyelül, valószínűleg latinul és valamelyest litvánul is. 1537. május 18-án férjhez adták Stanisław Gasztołd trakai vajdához, azonban már 1542. december 18-án özvegyen maradt.
1547-ben kezdődött szerelmi viszonya az ugyancsak özvegy Zsigmond Ágost lengyel trónörökössel, amelyből később házasság lett, s amely jelentős mértékben erősítette a Radziwiłł család lengyelországi hatalmát, valamint döntő szerepet játszott Barbara rokonai, Mikołaj Radziwiłł "Czarny" és Mikołaj Radziwiłł "Rudy" felemelkedésében is. Zsigmond Ágost még ugyanez évben, 1547. július 27-én vagy augusztus 6-án feleségül vette Barbarát, a lengyel rendek azonban nem ismerték el törvényesnek a házasságát, s annak felbontását követelték. Ebben Zsigmond Ágost anyjának, Bona Sforza özvegy királynénak támogatását is élvezték, aki hallani sem akart róla, hogy egyetlen fia a királyi család egy hűbéresének leányát vegye feleségül. Zsigmond Ágost azonban védelmébe vette feleségét, és még a koronáról is hajlandó lett volna lemondani annak érdekében, hogy házassága érvényben maradjon. Végtére is az ellenállás hamarosan megszűnt, és Barbarát 1550. december 7-én királynévá koronázták, öt hónappal később, 1551. május 8-án azonban váratlanul meghalt. Férjét teljesen lesújtotta hitvese halála, mellyel kapcsolatban hosszú időn át tartotta magát az a nem bizonyított gyanú, miszerint a királynét Zsigmond Ágost anyja, Bona anyakirályné-régens mérgeztette volna meg. Barbarát kívánságának megfelelően Litvániában, a vilniusi Szent Szaniszló-katedrális kriptájában temették el.
Férje 1553-ban harmadszor is megnősült: első felesége, Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnő húgát, Katalint vette el, mivel azonban ebből a házasságából sem született gyermeke, 1572-ben bekövetkezett halála folytán kihalt a Jagelló-ház férfiága.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 "Urzędnicy Wielkiego Księstwa Litewskiego. Spisy, t. VI, Ziemia nowogródzka i województwo nowogródzkie XV–XVIII wiek" (lengyel nyelven). Institute of History, Polish Academy of Sciences. 2024. 212. o.
- 1 2 3 4 Urzędnicy Wielkiego Księstwa Litewskiego. Spisy, t. II, Województwo trockie XIV‒XVIII wiek, 227
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 12.
- ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. augusztus 29.
- 1 2 p11472.htm#i114716, 2020. augusztus 7.
- ↑ Radziwiłłowie herbu Trąby. (lengyelül) Varsó: Polish Central Archives of Historical Records. 1996. ISBN 83-85490-62-0
- ↑ Protoplaści książąt Radziwiłłów. Dzieje mitu i meandry historiografii, 51, 53
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Előző Habsburg Erzsébet |
Lengyelország királynéja 1550 – 1551 |
Következő Habsburg Katalin |
| Előző Habsburg Erzsébet |
Litvánia nagyhercegnéje 1550 – 1551 |
Következő Habsburg Katalin |