Rökk Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rökk Károly
Született1891. június 1.
Budapest
Elhunyt1970. augusztus 15. (79 évesen)
Siófok
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Festői pályafutása
Stílusarealista
Alkotott1915
SablonWikidataSegítség

Rökk Károly, született Rökk Károly Imre,[1] névváltozat: Rekk (Budapest VIII. kerülete, 1891. június 1.Siófok, 1970. augusztus 15.)[2] építész, építővállalkozó, festő akvarellista.

Élete[szerkesztés]

A székesfehérvári tímár[3] és lakatos[1] Rökk (1886-os esküvőjekor még Rekk) Ede és a kalocsai Deák Rozália (1863-1939) fiaként született. Testvérei: Sarolta (1895)[4] és Ede Károly (1886–?) építész.

Építésznek készült de az első világháborúban behívták katonának, az orosz frontra került, ahol megsebesült és fogságba esett.[5] 1915 nyarán több hónapot a 16. számú moszkvai börtönkórházban töltött, majd a sebesüléséből felgyógyulva a hosszú utazás után, amelyről volgai képei és szamarkandi mecsetrajzai tanúskodnak — Krasznojarszkba került egy fogolytáborba, azután a Jeniszej folyó vidékére vitték, majd északi Mongolországba[* 1]. Nem élt mindig a fogolytáborban, mert közben élmiszert is szállított az orosz hadseregnek, de nem mint vállalkozó, hanem mint fuvaros.[7] Először a moszkvai kórház környékén adódó festői részleteket vette sorra, a templomokat, épületeket, de megörökítette azt a helyet, ahol cseh legionárusok agyonlőttek tizenhét magyar tisztet, vagy a szibériai nyár szépségét is.[7] Két év múlva külső munkák folyamán Szibéria sok szép táját festette le mindig magas művészi színvonalat tartó finom tónusú vízfestményein. 1919-ben meghívták az abakanszki középiskolába rajzoktatónak, ahol csaknem három évet töltött. Számos képet festett ennek a városnak faházas utcáról (egyiken −42 Celsius-fokos hidegben), több képén pedig a közeli Jenyiszej folyó szélesen ömlő vize jelenik meg. E városban nősült meg, orosz oktató kolléganőjét vette el. Már családosként — közben gyermeke is született — 1921-ben,[8] két hónapig tartó vonatúttal[9] tért vissza Magyarországra. Útközben készült Moszkvában a Kremlről két érdekes rajza is.

Ezt követően Kalocsán Mácsay Lászlóval közösen tervező irodát nyitott és kivitelező vállalatot szervezett, a városban Jahek Aurél és Greif Lajos után másodikként, ami az államosításig, illetve a Kisipari Termelő Szövetkezetek megalakulásáig működött.[9][10] 1934-ben dunapataji templombővítést eredetileg felkérésre Rökk Károly tervezte meg, de végül Möller Károly újszerű „eltolásos” megoldása mellett döntöttek. Az építést Mácsay László kalocsai építési vállalkozó mint fővállalkozó kapta meg (a tényleges építést két duna-pataji kőműves mester: András Károly és Arth János végezték el).[11][12] Számos épület tervezése, építése, illetve átépítése fűződik nevéhez. Képein épületábrázolásai is építészeti képzettségéről tanúskodnak.[9] Az 1930-as években a kalocsai községi iparostanonciskola rajztanára volt.[13]

Később a vízügynél dolgozott, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnökségének vezetője volt, onnan ment nyugdíjba.[5]

Kalocsai otthonában és a Balaton mellett festette tájképeit, melyek közül legegyénibb hangját a pasztellekben és vízfestményekben találta meg, de olajfestményeket is készített. Eleinte vendégként, majd saját maga által építtetett házában töltötte Zamárdiban a nyarait.[9]

Siófokon szívizom elhalás miatt hunyt el 1970. augusztus 17-én.[2]

Nazaroff Annával 1920-ban Abakanszkban kötött házasságot,[2] aki akkor szintén az abakanszki középiskolában tanított. Három gyermekük született: Margit, Mihály és György (1926).[9][14]

Díjai[szerkesztés]

  • 1926. állami II. vízfestmény díj
  • 1934. kitüntető elismerés (Műcsarnokban)
  • 1940. A kétszobás lakóépületek 200 pengős díja[15]

Kiállításai[szerkesztés]

Rökk Károlyt a téli tájképek egyik specialistájaként tartják számon. Téli képei szinte kizárólag a szabadban, a helyszínen készültek.[16]

  • 1923. március, Nemzeti Szalon - Oroszországban készült körülbelül száz akvarellből
  • 1925. február, Nemzeti Szalon - Akvarell- és pasztellfestők kiállítása[17]
  • 1925 április, képző- és iparművészeti kiállítás[18]
  • 1927 május, Nemzeti Szalon - Akvarell- és pasztellfestők kiállítása[19]
  • 1928, A Műcsarnok Tavaszi tárlata.[20]
  • 1929, A Műcsarnok őszi tárlata.[21]
  • 1934, Műcsarnok[22]
  • 1935, Katolikus Tanitóképző Intézet, Kalocsa, Rökk Károlyhelybeli festőművész és Sashegyi szobrászművész kiállításának [23]
  • 1942 december, Akvarell és pasztellfestők kiállítása[24]

Építményei[szerkesztés]

Kalocsa
  • Bagó Soós Gergely, Haynald u. 34, családi lakóház (1933)[25]
  • özv. Szvorszky Sándorné, Katona István u. 25, toldalék, kerítés (1933)[25]
  • Szegény Iskolanővérek, Szent Imre u., lelkészlak építése (1938)[26]
  • Bolváry Ernszt Antal, rom. kath. temető, sírbolt építés (1938)[26]
  • Kazy I. és kir. testvérei. Hid u 28, családi lakóház (1938)[26]
  • Kalocsai Érseki Uradalom, Drágszélpuszta, lakóház (tiszti lakás) (1938)[26]
  • A kalocsai Érseki Szent Kereszt közkórház II. sz. pavillonja (1943)[27]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Mongolország (Mong-ku), a khinai birodalom alkotó része Tomszk, Jenisszeiszk, Irkuck, Transzbaikalia szibériai kormányzóságok, Mandsuria, Lian-tung, Pe-cs-li, San-szi, Kan-szu khinai tartományok és Dzungária közt 3 377 283 km2 területtel.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Budapest-józsefvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1677/1891.
  2. a b c Siófoki állami halotti anyakönyv 238/1970.
  3. Kalocsa Erzsébet: Székesfehérvári tobakosok, tímárok, Fejér Megyei Szemle 17. évfolyam 2. szám, 1980 február (adt.arcanum.com)
  4. Budapest IX. kerületi állami születési anyakönyv 417/1895.
  5. a b Zsiga Ferenc: Rökk Károly képeket keresnek az idei Kék Madár Fesztivál tárlatához - Május közepéig várják a tulajdonosok jelentkezését, kalohirek.hu - 2022. január 18.
  6. Mongolország A Pallas nagy lexikona
  7. a b Magyar festőszibériai kiállítása , Uj Nemzedék 5. évfolyam 51. szám, 1923. március 4. (adt.arcanum.com)
  8. A turáni őshaza földjén Volt hadifoglyok turáni rokonainkról beszélnek, Nyírvidék 42. évfolyam 144. szám)1921. június 28. (adt.arcanum.com)
  9. a b c d e Szántó Daniella: Rökk Károly élete, Zamárdi Hírmondó Zamárdi város Képviselő-testületének lapja XX. évf. 11. szám, yumpu.com - 2012. november
  10. Hajtun József: Kalocsa és a kenyér. Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat, Kalocsa, 1980 (adt.arcanum.com)
  11. Schill Tamás: Megkésett mementó Kalocsa és környékének templomépítője: Möller Károly, Dunapataj - Pataji Hírlap 22. évfolyam 92. szám, 2015. július (adt.arcanum.com)
  12. Borzák Tibor: Kettévágták a templomot, Szabad Föld 73. évfolyam 8. szám, 2017. feb. 24. (adt.arcanum.com)
  13. Iskolai értesítők, Kalocsa - Iparostanonc iskola
  14. Rökk György építésztechnikus iratai (1945-1956), Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke, XIV. Személyek, fond.bparchiv.hu - 2014.
  15. Akislakásos típusházak pályázatánakeredménye., Szablya-Frischauf Ferenc szerk.: Magyar Iparművészet 43. évfolyam 1940 (adt.arcanum.com)
  16. -másik- Félegyháza -Kalocsa 1 - 1, Félegyházi Közlöny 15. évfolyam 6. szám, 2006. március 17. (adt.arcanum.com)
  17. Aquarellisták a Nemzeti Szalonban, Színházi Élet 15. évfolyam 7. szám, 1925. február 15–21. (adt.arcanum.com)
  18. Művészet és kiállítás. Tolnamegyei Ujság 7. évfolyam 14. szám, 1925. április 11. (adt.arcanum.com)
  19. (mj) Akvarell- és pasztellfestők kiállítása, Magyarság 8. évfolyam 119. szám, 1927. május 26. (adt.arcanum.com)
  20. A Műcsarnok Tavaszi Tárlata, Képzőművészet 2. évf. 8-9. sz., misc.bibl.u-szeged.hu - 1928.
  21. A Műcsarnok őszi tárlata. II., Pesti Hírlap 51. évfolyam 227. szám, 1929. október 6. (adt.arcanum.com)
  22. Rökk Károly, kieselbach.hu
  23. Katolikus Tanitóképző Intézet, Kalocsa, 1935 (adt.arcanum.com)
  24. KJ: Akvarell és pasztellfestők kiállítása, Magyarság23. évfolyam 292. szám, 272-295. szám, 1942. december 25. (adt.arcanum.com)
  25. a b Építési engedélyt kértek, Vállalkozók Lapja 54. évfolyam 35-36. szám - 1933. május 4. (adt.arcanum.com)
  26. a b c d Építési engedélyt kértek, Vállalkozók Lapja 59. évfolyam, 27, 28. szám, 1938. július (adt.arcanum.com)
  27. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapj 41. évfolyam 25. szám, 1943. június 17. (adt.arcanum.com)

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 397. o.
  • Bedő Rudolf: Rökk Károly 1915—1922 között készült moszkvai és szibériai vízfestményei és rajzai, Művészettörténeti Értesítő 13. évfolyam 4. sz., 1964 (adt.arcanum.com)
  • Bedő Rudolf: Rökk Károly emlékére, Művészet 12. évfolyam 1. szám, 1971 (adt.arcanum.com)

További információk[szerkesztés]