Réty Imre

Réty Imre
Született	1892. november 6. Kiskirályhegyes, Csanád vármegye, Magyarország
Elhunyt	1976. március 17. (83 évesen) Székelyudvarhely, Románia
Foglalkozása	lapszerkesztő, jogi szakíró, közíró
Tisztsége	alpolgármester (1945–1948)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1915)
Sablon • Wikidata • Segítség

Réty Imre (Kiskirályhegyes, 1892. november 6. – Székelyudvarhely, 1976. március 17.) magyar lapszerkesztő, jogi szakíró, közíró.

Életútja

Középiskoláit Temesvárott végezte (1911), majd a budapesti egyetem hittudományi karán lelkészi diplomát (1915) szerzett és doktorált (1917). 1915–1925 között Temesváron a Csanádi Római Katolikus Egyházmegyei Hatóság tisztviselője. 1926-ban kilép az egyházi rendből és Székelyudvarhelyre költözik, ahol a román nyelvű Harghita című lap 1926-ban indított magyar nyelvű változatának, a Hargitának felelős szerkesztője, majd főszerkesztője; 1929–1933 között Székelyudvarhely város polgármestere. 1936–37-ben ügyvédi diplomát szerez a csernovici egyetemen, ettől fogva Székelyudvarhelyen ügyvédi gyakorlatot is folytat. 1932–33-ban az általa alapított Magyar Kisgazda Párt listáján képviselő a román parlamentben; ugyanennek a pártnak a nevében jegyzi főszerkesztőként, 1936-ban, A Nép című székelyudvarhelyi lapot.

1945–1948 között Székelyudvarhely alpolgármestere, s ebben az időben, 1946. május 1-jéig a Szabadság című hetilap főszerkesztője is. A Megyei, majd Tartományi Ügyvédi Kollégium keretében 1970-ig folytat ügyvédi gyakorlatot.

Életútja első szakaszában, önálló kiadásban, tanulmánya jelent meg a budapesti Religióban (1916) Az unitáriusok keresztsége címmel, doktori értekezése (Lerimi Vincentius Coramonitoriumának irodalmi és dogmatörténeti jelentősége. Temesvár, 1917), valamint Mit tudjunk a baptistákról? (Budapest, 1917) és Lourdes csodái (Budapest, 1918) című önálló kiadású munkái; tanulmányt közölt továbbá Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene (Dicsőszentmárton, 1925) című kötetben A csanádi egyházmegye a török hódoltság után címmel, s 1922-ben igazgatója volt a Szociális Misszió Társulat temesvári lapjának, A Napnak, illetve főszerkesztője az ugyancsak Temesvárt, 1921–23 között megjelenő Ifjúságnak.

Jogászként magyar fordításban és jegyzetekkel ellátva megjelentette A II. konverziós törvényt (Arad, 1933), s ugyanennek elkészítette népszerű ismertetését is.

Források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3