Pásztói ciszterci apátság
 |
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Ciszterci kolostor (Pásztó) szócikkel. |
| Pásztói ciszterci apátság | |
 | |
| Az apátság maradványainak légifelvétele | |
| teljes név | Pásztói ciszterci apátság |
| További nevei | Pilis-Pásztói apátság |
| Rend | Ciszterciek |
| Alapítás ideje | 1130-ban a bencés rend, majd 1192-től a ciszterciek |
| Feloszlatás ideje | -1802. június 25-én egyesült a Pilisi ciszterci apátsággal, - 1814. augusztus 19-én egyesült a Zirci apátsággal |
| Egyházmegye | Váci egyházmegye (működése idején: Egri főegyházmegye) |
| Személyek | |
| Alapító | III. Béla |
| Jelentős személyiségek | Dréta Antal, Rezutsek Antal, |
| Elhelyezkedése | |
| Fennmaradt részek | részben áll |
 Pásztói ciszterci apátság
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 19° 41′ 40″47.918504°N 19.694314°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztói ciszterci apátság témájú médiaállományokat. | |
A Pásztói Ciszterci Apátság a Ciszterci Rend apátsága, jelenleg "Zirci, Pilisi, Pásztói és Szentgotthárdi kánonilag egyesített Apátság" néven működik (Zirci Apátság), de Pásztón szerzetesek nem laknak. Az apátság első említése 1138-ból származik, amikor a bencés rend tulajdonában volt. III. Béla magyar király 1190 körül adta át a ciszterci rendnek. 1265-ig maga a király volt az apátság kegyura, amikor is, az akkor uralkodó V. István király kisebbik fiának, Domonkosnak adta át. A török uralom alatt, 1544-ben a szerzetesek egy része elmenekült Heiligenkreuzba, aki ott maradt, azokat a törökök meggyilkolták. Az apátság ekkor gyakorlatilag megszűnt, de az apáti cím fennmaradt, melyet világi papok viseltek.
Az apátságot I. Lipót 1698-ban állította vissza, s miután visszahívta a cisztercieket, 1702-ben egyesítette a velehradi apátsággal, mivel a velehrádi apátot, Nezorin Flóriánt, egyúttal pásztói apáttá is kinevezte.
II. József a velehradi apátságot 1784. július 16-án megszüntette, ekkor a pásztói apátság tagjai a pilisiekkel együtt rövid ideig önállóak lettek, s az egri, korábban jezsuita gimnáziumban kezdtek el tanítani. Ez az állapot mindössze 1787. szeptember 16-ig állt fenn, amikor is II. József Magyarországon megszüntette a ciszterci rendet.
Az apátság helyreállítása Ferenc király alatt történt meg 1802. június 25-én, viszont 1814. augusztus 19-én a Zirci, a Pilisi és Pásztói apátságok egyesültek. Az utolsó pásztói apát Dréta Antal volt, akit I. Ferenc magyar király 1814-ben nevezett ki zirci apáttá, s így személyében az akkor létező három apátság egyesült.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Ciszterci kolostor (Pásztó)
- Zirci apátság
- Pilisi ciszterci apátság
- Szentgotthárdi ciszterci apátság
- Heiligenkreuzi apátság
Források
[szerkesztés]- A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910-1911. iskolai évre. Budapest 1910.
- A hazai Ciszterci Rend emlékkönyve. Budapest, 1896.
- Békefi Remig: A pásztói apátság története 1190-1702, ISBN 5990000380705
- Műemlékem.hu – Ciszterci kolostor (Online elérés: 2015. május 15.)
- Rajeczky Benjamin: A pásztói apátság az újkorban, 1526–1950; sajtó alá rend. Badál Ede; Önkormányzat, Pásztó, 1991 (Tanulmányok Pásztó történetéből)
- Badál Ede: A pásztói ciszterci rezidencia; Önkormányzat, Pásztó, 1994 (Tanulmányok Pásztó történetéből)