Velehradi apátság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velehradi apátság
TelepülésVelehrad
Ország Csehország
Építési adatok
Stílus
Építés befejezése1220
Elhelyezkedése
Velehradi apátság (Csehország)
Velehradi apátság
Velehradi apátság
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 17° 23′ 41″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 17° 23′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Velehradi apátság témájú médiaállományokat.

A Velehradi apátság egy egykori ciszterci kolostor a Chřiby hegy keleti lábánál, Velehrad faluban, mintegy 5 km-re Uherské Hradištětől. A kolostort a 13. század elején alapították, és Morvaország legrégebbi ciszterci kolostora. A kolostor és bazilika a Cseh Köztársaság legfontosabb zarándokhelye, a Velehradi Nemzeti Zarándoklatot minden évben itt tartják, amelyen rendszeresen több tízezer-százezer zarándok vesz részt, valamint számos kisebb rendszeres és alkalmi zarándok vállalkozás is látogatja. Jelenleg a kolostor a jezsuitákhoz tartozik, akik a zarándokhelyet és velehrádi plébániát igazgatják. Egy része a Stojan Gimnáziumnak ad otthont.

Története[szerkesztés]

A prčicei és hradeci Jindřich Vítkovice és Robert olmützi püspök kezdeményezésére a kolostort I. László morva őrgróf alapította Veligrad falu közelében.

A kolostort késő román stílusban, a korai gótika hatására építették, és 1228. november 27-én szentelte fel Robert olmützi püspök. 1421 januárjában a morva husziták felgyújtották a kolostort. A helyreállítás Ekard schwobeni apát vezetésével zajlott 1587–1592-ben. A harmincéves háborúban a kolostor kétszer is érintett volt. Először Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege pusztította 1623-ban, másodszor pedig 1626-ban, az oláh lázadók bevonulásakor. A kolostor épületeinek egy másik, kora barokk rekonstrukcióját 1629–1635-ben Jan Greifenfels pilsenburgi apát végezte.

A kolostor jelenlegi formáját 1685–1735-ben nyerte el egy 1681-es tűzvész után. A kolostor épületének javítása után Petr Silavecký apát helyreállította a kolostor templomát, amelyet utódai: Bernard Kašpárek, Florián Nezorin és Josef Malý apátok folytattak. A rekonstrukció során figyelembe vették azt is, hogy az elmúlt évszázadokban a környező terepet 2 méterrel megemelték.

A hajó feletti román stílusú harangtornyot, amelyet a 16. században masszív reneszánsz toronnyá építettek át, leszerelték, és a helyére barokk kupolát helyeztek. Az öt románkori apszis közül kettőt új domborzati szintre emeltek, számos értékes építészeti elemet barokk homlokzattal borítottak, vagy építőanyagként használtak fel.

A jozefini reformok idején a kolostort 1784-ben felszámolták. A templom azóta plébániaként működik, bár a plébánia csak 1825-ben jött létre a faluban. 1890-ben a kolostort a Jézus Társasága szerezte meg, amely kollégiumot, majd gimnáziumot hozott létre itt. 1950-ben megszűnt a kollégium és a gimnázium, 1990-től ismét Velehradon működik a Jézus Társasága. 2004 óta működik itt a Stojan Gimnázium.

Nevezetes személyek[szerkesztés]

Bazilika[szerkesztés]

A velehradi bazilika

Források[szerkesztés]

  • FOLTÝN, Dušan, a kol. Encyklopedie moravských a slezských klášterů. Praha: Libri, 2005. 878 old. ISBN 80-7277-026-8.
  • HURT, Rudolf. Dějiny cisterciáckého kláštera na Velehradě I. 1205–1650. Olomouc: Akademie velehradská, 1934. 439 old.
  • HURT, Rudolf. Dějiny cisterciáckého kláštera na Velehradě II. 1650–1784. Olomouc: Akademie velehradská, 1938. 438 old.