Bobak
Bobak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bobak egy svájci állatkertben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Marmota bobak Statius Müller, 1776 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
a Marmota bobak bobak szinonimái:
a Marmota bobak tschaganensis szinonimája:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bobak témájú médiaállományokat és Bobak témájú kategóriát. |
A bobak vagy pusztai mormota (Marmota bobak) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába és a földimókusformák (Xerinae) alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A bobak Kelet-Európa sztyepjeitől egészen Szibéria keleti részéig található meg.
Alfajai
[szerkesztés]- Marmota bobak bobak Statius Müller, 1776
- Marmota bobak tschaganensis Bazhanov, 1930
Megjelenése
[szerkesztés]Az állat kinézetre nagyon hasonlít a havasi mormotára (Marmota marmota). Farka azonban jól láthatóan rövidebb, és bundája is világosabb.
Életmódja
[szerkesztés]A pusztai mormota síksági talajba kiterjedt üregeket ás, amelyek akár 3 méter mélyre is lenyúlhatnak, és elérhetik a 20 méteres hosszúságot. Helyenként a pusztai talajnak nagyjából a felét átforgatja, így tevékenysége a talaj keveredése és szellőzése szempontjából nagy jelentőségű, de bizonyos pusztai növények fejlődését is elősegíti. A bobak mély vackában alussza téli álmát, ami a tél hosszától függően hosszabb vagy rövidebb ideig tarthat. A tavaszi ébredés után az állatok vedlenek, majd kezdetét veszi a párosodási idő. Szociális viselkedése csakúgy, mint a többi, elsősorban Észak-Amerikában elterjedt fajé, közel áll a havasi mormotáéhoz. Füttyszóval fő ellensége, a pusztai sas (Aquila nipalensis) közeledtére figyelmeztet.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 26.)
- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).