Bobak
| Bobak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bobak egy svájci állatkertben | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Marmota bobak Statius Müller, 1776 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
a Marmota bobak bobak szinonimái:
a Marmota bobak tschaganensis szinonimája:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A bobak vagy pusztai mormota (Marmota bobak) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába és a földimókusformák (Xerinae) alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bobak Kelet-Európa sztyepjeitől egészen Szibéria keleti részéig található meg.
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Marmota bobak bobak Statius Müller, 1776
- Marmota bobak tschaganensis Bazhanov, 1930
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az állat kinézetre nagyon hasonlít a havasi mormotára (Marmota marmota). Farka azonban jól láthatóan rövidebb, és bundája is világosabb.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A pusztai mormota síksági talajba kiterjedt üregeket ás, amelyek akár 3 méter mélyre is lenyúlhatnak, és elérhetik a 20 méteres hosszúságot. Helyenként a pusztai talajnak nagyjából a felét átforgatja, így tevékenysége a talaj keveredése és szellőzése szempontjából nagy jelentőségű, de bizonyos pusztai növények fejlődését is elősegíti. A bobak mély vackában alussza téli álmát, ami a tél hosszától függően hosszabb vagy rövidebb ideig tarthat. A tavaszi ébredés után az állatok vedlenek, majd kezdetét veszi a párosodási idő. Szociális viselkedése csakúgy, mint a többi, elsősorban Észak-Amerikában elterjedt fajé, közel áll a havasi mormotáéhoz. Füttyszóval fő ellensége, a pusztai sas (Aquila nipalensis) közeledtére figyelmeztet.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. szeptember 26..
- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).