Pusztai sas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztai sas
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Aquila
Faj: A. nipalensis
Tudományos név
Aquila nipalensis
Hodgson, 1833
Elterjedés
A pusztai sas elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A pusztai sas elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pusztai sas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztai sas témájú médiaállományokat és Pusztai sas témájú kategóriát.

A pusztai sas (Aquila nipalensis) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa keleti részén, Ázsia sztyeppvidékén költ. Telelni Irak és Irán irányában Szudánig vonul. A sík, fátlan vidéket kedveli.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Vadon Magyarországon csak kevés számú hitelesített előfordulása ismert, de állatkertekben megtalálható.

Alfajai[szerkesztés]

Megjelenése[szerkesztés]

A madár testhossza kb. 62–74 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig elérheti a 165–190 centimétert is. Testtömege 2,4-3,9 kg között változik, a nemek súlya nem egyforma, a tojók némileg robusztusabbak, nagyobb a súlyuk.

A pusztai sas tollainak színe a feketésbarna és barna között változik. A fiatal madarak nagyon jellegzetes széles fehér szalagot viselnek a szárnyuk alsó részén, ami a korral azután eltűnik. A szárny felső részén ez a csík vékonyabb. A szárny és a faroktollak feketésbarnák, míg a szárnyfedők, a hát, a fej és a has barna. Az idősebb sasok egyöntetű sötétbarnák, a tarkójukon egy világosabb sárgás foltot találhatunk.

A csőre erős és horgas
Egy kitárt szárnyú sas
A karmai erősek

Életmódja[szerkesztés]

Húsevő, rovarevő táplálkozására jellemző, hogy elsősorban ürgéket eszik, és más rágcsálókat és hüllőket, rovarokat, madarakat csak kisebb számban fogyaszt. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. Egyes megfigyelések szerint Afrika déli részén a termeszeket is megeszi.

Szaporodása[szerkesztés]

Költési területe a hegyes vidékeken van, egészen 2300 m magasságig is elterjedt. Fészkét általában a talajra rakja vagy a kisebb bokrokra, fákra. Élőhelyének megváltozása és az ember közelsége miatt, néha mesterséges építményekre is rak fészket. A szaporodási időszak április és július közé esik, de függ attól, hogy mennyire tápanyag gazdag a terület zsákmányállatokban. A tojó ilyenkor 2 tojást helyez el a fészekbe és ezen 45 napon keresztül kotlik. A kikelt fiókákat a szülők még kb. 60 napon át táplálják, addig, amíg azok a fészekben tartózkodnak. A fiókák nagyon agresszívek és egymástól is elveszik a táplálékot, ezt a jelenséget káinizmusnak nevezik.

Tojásai

Védettsége[szerkesztés]

A világon veszélyeztetett, Európában súlyosan veszélyeztetett fajként tartják nyilván. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]