Fütyülés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A fütyülés a hangképzés egyik lehetséges és viszonylag egyszerű formája. Azt a fajta hangkibocsátást értjük alatta, amikor a hang keltője – többnyire ember vagy állat – a szájnyílását viszonylag szűk résnyire húzva, az áthaladó levegő rezgését a nyelvének domborítását modulálva, a levegő folyamatos (jellemzően gyors ütemű) kifúvásával, esetleg beszívásával képez többé-kevésbé folytonos és a normál beszédhangnál (vagy az állatra alapvetően jellemző kommunikációs hangoknál) magasabb hangfekvésű hangot.

Tudnak jellegében hasonlóan hangzó hangot kiadni mesterséges, ember által alkotta berendezések, és – bizonyos feltételek megléte mellett – olyankor is keletkezhet fütyülésre hasonlító hang, amikor egyes természeti képződmények mellett halad el levegőáramlat. Emellett némely állatok elő tudnak állítani fütyülésre hasonlító hangokat úgy is, hogy ehhez csak a hangképzésre amúgy nem használt testrészeiket alkalmazzák (pl. többféle madár tollazata is alkalmas fütyülésszerű hang keltésére).

Fütyüléssel a legegyszerűbben rövid és éles, szűk hangterjedelmű auditív jelek állíthatók elő: ezek leggyakoribb neve magyarul fütty. Hasonló hangképzési módok alkalmazásával ugyanakkor hosszabb időtartamú, akár komplett dallamok előadása is lehetséges, akár művészi szinten is.

A hangképzés módja[szerkesztés]

Fütyüléskor (legalábbis emberi hangkibocsátó esetén) az ajkak és a fogsorok közötti keskeny szájrésen átáramló levegő rezgése eredményezi a hallhatóvá váló hangot. Ilyenkor a szájüreg lényegében Helmholtz-rezonátorként működik, melynek paraméterei pillanatról pillanatra változtathatók aszerint, hogy a fütyülő személy (vagy állat) hogyan domborítja a nyelvét a szájpadláshoz és a szájréshez viszonyítva, illetve milyen egyéb módon befolyásolja azokat (pl. egy vagy több ujj, esetleg idegen tárgy szájrésbe való helyezésével). A fütyüléssel keltett hang jellemző tulajdonságai – hangszíne, hangmagassága, stb. – ennek megfelelően változnak a fütyülés során.

Bár elméletileg nincs nagy különbség fütyüléskor aközött, amikor a szájrésen áthaladó levegő kifelé vagy befelé halad, figyelemfelhívó célú fütyülés – ahol lényeges, hogy a keletkező hang messze elhelyezkedő kommunikációs partner számára is hallható legyen – lényegében csak kifújással történhet. Dallamfütyülés esetében, tehát amikor fontosabb a hang moduláltsága, mint annak hangereje, a levegő befelé való áramoltatásával (tehát belégzéssel) közel azonos minőségű hangzás érhető el, mint kifújással, bár ez utóbbi módon keltett hang sokkal jobban szabályozható és árnyalható.

A kifújással és beszívással történő fütyülés átváltásai a hallgatók számára szinte észrevétlenek tudnak maradni, főleg ha a fütyülő személy e téren gyakorlott. Ha a légzési váltást megelőző utolsó hang és az azt követő első hang között hangmagasságbeli különbség van, akkor a fütyülő személy anélkül tud váltani kilégzésről belégzésre (vagy fordítva), hogy ezt a hallgatóságból (feltéve, hogy nem kifejezetten szakértőkről van szó) bárki észrevenné. Ha azonos hangmagasságú hangok fütyülése közben kell levegővételt váltani, ott pillanatnyi hiátusokat a laikus hallgatóság is képes észlelni, de a két szomszédos hang közötti szünet ilyen esetben sem szükségszerűen nagyobb, mint amikor egy fúvóshangszerrel játszanak azonos hangmagasságú hangokat legato módban.

Alkalmazásának fő területei[szerkesztés]

Mivel fütyüléssel jellemzően messzire hangzó, éles, figyelemfelkeltésre kifejezetten alkalmas hangzás állítható elő, a fütty használatának legjellemzőbb terepe az ember–ember vagy ember–állat közti kommunikáció, kibocsátásának leggyakoribb célja pedig figyelemfelhívás vagy figyelmeztetés. Gyakori alkalmazási területe még a véleménynyilvánítás, amely helyzettől függően lehet élénk tetszés és határozott nemtetszés kinyilvánítása is. Utóbbi megjelölésére született meg a kifütyülés kifejezés, amely valamely emberi produkció ([politikai] szónoklat, zenei vagy színielőadás stb.) közönségének bizonyos hányada által együttesen kiadott, ellenszenvet, megszégyenítést vagy tiltakozást kifejező fütyülést jelent. Ugyanebben a körben említendő fogalom a füttykoncert is, amely szófordulatot jellemzően a közönség számottevő része által, erőteljes, illetve hosszan tartó fütyüléssel kifejezett nemtetszés-nyilvánításának megjelölésére szokták alkalmazni.

A zenei dallamok reprodukálását célzó (dallam)fütyülés kifejezetten az emberi kultúra része, és a fütyülő személy, vagy az őt hallgató közönség szórakoztatását célozza. Ez utóbbi célra a fütyülés már csak azért is kifejezetten alkalmas, mert képes reprodukálni közismert dallamok hangzását bármely hallgató által azonosítható és élvezhető módon, anélkül, hogy az előadó a dallam ívét leszámítva bármilyen egyéb információval rendelkezne a zeneműről, ismerné a szövegét, szerzőjét, vagy akár csak a címét.

Fütyülés a zenében[szerkesztés]

A klasszikus zenében[szerkesztés]

A zenetörténetben aránylag kevés komolyzenei zeneszerző komponált füttyszólamot vagy fütyüléssel előadott szakaszokat a műveibe, aminek fő okai között minden bizonnyal ott található az így kelthető hangok viszonylag szűk (egyéni adottságoktól és gyakorlottságtól függően legfeljebb 2-3 oktávnyi) hangterjedelme, és a dallamos fütyülés korlátozott hangereje is. A könnyűzenei komponisták a klasszikus komolyzenei szerzőkhöz képest valamivel szívesebben nyúlnak ehhez a lehetőséghez, de a fütty vagy a dallamfütyülés a könnyebb műfajok számainál is többnyire csak hangulatfestést szolgál.

A könnyűzenében[szerkesztés]

A közismertebb, füttyszólamot, illetve fütyüléssel előadott szakaszokat tartalmazó könnyűzenei művek között említhetők az alábbi dalok:

A kevéssé közismert könnyűzenei művek közül vannak fütyült szakaszok

A magyar népzenében[szerkesztés]

  • Mit fütyül a vadliba a rigónak?szatmári népdal; a Rojtos feldolgozásában megjelent az együttes Véled összeakadék című, 2002-es albumán.

Katonadalokban[szerkesztés]

(…) Hallga, hallga mit fütyül a szél,
Lengyel földről bús mesét mesél.
Lengyel földön hagytam a babám,
Ott lettem rab egy bősz éjszakán. (…)

Rockoperákban[szerkesztés]

  • Az István, a király című rockoperában füttyszólam ugyan nincs, a fütyülés azonban enélkül is megjelenik az Abcúg István című betétdal szövegében:
(…) Bosszantó, beképzelt fickó,
Abcúg István, nem kell már!
Azt gondolja: egyet füttyent,
S mindenki haptákban áll. (…)

Filmzenékben[szerkesztés]

  • A Híd a Kwai folyón című, 1957-ben bemutatott amerikai háborús filmdráma egyik legismertebb eleme a világslágerré vált Colonel Bogey induló, ami a filmben a katonák által kórusban fütyülve hangzik el; a mű Kenneth J. Alford (születési nevén Frederick Joseph Ricketts) 1914-es szerzeménye.
  • Fütyülve hangzik el az Egy maréknyi dollárért című, Sergio Leone által rendezett, elsőként 1964-ben bemutatott olasz „spagettiwesternEnnio Morricone által komponált főcímdala is.
  • A filmzenék közül a maga idején nagyon ismert és népszerű, füttyszólamot is tartalmazó alkotás volt az 1967-ben bemutatott Kalandorok című olasz-francia film főcímdala. François de Roubaix szerzeményéhez később Laetitia címmel szöveget is írtak, s Alain Delon énekelte, de megmaradt benne a mélabús füttyszólam is.

Címükben is „füttyös” zeneművek[szerkesztés]

A fütty felbukkanhat zeneművek címében, zenés színművek szereplőinek nevében is.

Zeneművek „füttyös” nevű szereplővel[szerkesztés]

  • Füttyösnek hívják az egyik szereplőt Ruitner Sándor-Gyulai-Gaál Ferenc Rongybaba című musicaljében.
  • Ugyancsak ezt a nevet viseli a címszereplő Nagy Olga és Márkó Eszter Füttyös kalandjai című zenés játékában.

Előadók[szerkesztés]

  • Magyarországon a legismertebb füttyművész Hacki Tamás volt, aki e téren az 1970-es években volt a legaktívabb, bár még a 2000-es években is adott ki új felvételeket.
  • A maga korában híres füttyösként tartották számon szilágy-somlói és horogszeghi Szilágyi Pál (1794–1874) színész-operaénekest is.

Fütyülés az egyéb művészetekben[szerkesztés]

Irodalmi alkotásokban[szerkesztés]

Műcímekben[szerkesztés]

  • Petőfi Sándor Fütty címmel írt, 1844 elején született költeményét még vándorszínész korában szerzett élményei ihlethették, s mint ilyen, érzékletes ábrázolása a kifütyülés jelenségének.[3]
  • Georges Feydeau francia vígjátékszerző Hortense a dit: "je m'en fous!" (angol címén Hortense says 'I don't give a damn') című, 1916-ban írt komédiája a magyar színpadokon A szobalány fütyül rám címen volt látható.
  • Justus Pál Vers, füttyszóra címmel írta egyik, 1926-ban született versét, amely kötetbe rendezve a Fekete ormok alatt című kötetében jelent meg.
  • Hollós Korvin Lajos Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 címmel jelentette meg a jelzett alkotói időszakából válogatott verseinek kötetét, Budapesten, 1974-ben.
  • Kiss Benedek költő Fütty úrfi címmel jelentetett meg gyerekeknek szóló verses mesekönyvet, 1986-ban.[4]
  • Szalóki Sándor Fütty című verse a csinos nők után való füttyöngetés szokását örökíti meg humoros köntösben.[5]

Versekben[szerkesztés]

  • Arany János A fülemile című költeménye teljes egészében egy fülemüle énekéről, illetve a versben „füttyéről” szól, melynek kizárólagos birtoklásának lehetőségéért képes perre menni a szereplő két szomszéd. A fütty szót itt a költő meglehetősen visszafogott kifejezésként használja a madár jellegzetes dalára (különböző formában összesen kilencszer), hiszen egyébként nem kevesebb, mint 18 verssoron keresztül részletezi, mi mindenről szól áradó zengedezése, hogy végül e sóhajt csalja elő a szomszédok egyikéből, Pál gazdából:
(…) „Istenem uram,
Beh szépen
Fütyöl ez az én madaram!” (…)
  • Ady Endre A Hortobágy poétája című versében a búfelejtés, a fiatalkori ambíciók eltemetése eszközeként említi (gyakorító képzővel) a fütyülést:
(…) De ha a piszkos, gatyás, bamba
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett.
  • Radnóti Miklós Április című versében a tavaszi ég jelzőjeként alkalmazta a „füttyös” kifejezést:
(…) Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt (…)
  • Ugyanő a Nem tudhatom… című költeményében a gyümölcsöst illette ugyanezzel a jelszóval:
(…) Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat (…)
  • Pipacs című versében több szereplő is fütyül, ami nemcsak kommunikációs funkcióval bír itt, de hangulatfestő szerepe is van, könnyedséget, életörömöt sugall.
Az asszonyom pipacsot lát
és füttyent nekem az úton át
s hogy visszafüttyentek, lehajol.
Két ujja végigcsúszik a szár
szőrén s a fű közt megáll. És már
kezében lángol a lenge virág.
Ujra füttyentek; füttyömbe boldog
madár füttye vág s ő mosolyog:
Pipacspirossal zendüljön a világ!
  • Babits Mihály Golgotai csárda című versében a kályha ad ki magából fütyülő hangokat:
(…) Zörg az ablak; fütyül a
Hej fütyül a kályha;
Most igazán jó meleg
jó meleg a csárda (…)
  • Áprily Lajos költészetében kifejezetten nagy teret kap a hazai madárvilág és annak számos faja, így nem meglepő, hogy versei bővelkednek a füttyös utalásokban.
(…) Hat óra. Kürtszót küld egy messzi gyár.
A rigó füttye halkul, egyre jobban. (…)
(Szalonka-les)
(…) Mennyi füttyös és bolondos,
vígan cserregő barát…
Megetetem Walther von der
Vogelweide madarát. (…)
(Madarak)
(…) Némább a tolvaj nem lehet,
sem énekem, sem füttyszavam.
Az óriás lapuk között
tanútlanul lopom magam. (…)
(Az orvhalász)
(…) S ha kóborolni küld a nyugtalanság
s nótázva fut mellettem patakod,
kurjantással köszöntöm kék lakásod,
s fütyörészem s Uram, te hallgatod. (…)
(A csavargó a halálra gondol)
(…) Ma jó napom lesz, békesség-napom.
A hegyoldal fenn friss hóval vakít.
Kisétálok s füttyel csalogatom
a havas erdők halk pirókjait. (…)
('Napsugár)
Ékes tollú szivárvány-madarak,
fuvola-füttyel, ringva szállanak. (…)
(Gyurgyalagok)
(…) Olykor hang vág a ködbe: vadkacsa -
A szárnya-füttye messze hangzik el. (…)
(Ködben)
(…) Állok a vadvizes tavaszban,
bódít a szagja, mint a bor,
kedvemben egy füttyös kamasz van,
aki voltam valamikor. (…)
(Tavaszi vizek)
(…) Zúdul a bősz kutya-had, rátörne a vadra dühében,
nyalja a fűben a vért, teste körül szimatol,
ám odaérnek a szélre a fürge királyi pecérek,
van szitok, éles a fütty s szíjra kerül a kopó. (…)
(Visegrádi vadászat)
(…) Nem hallod többé, mit jelez
a szajkó-raj, sok éber őrszem.
Nem élvezed a drága dalt,
melyet fütyül a csepp ökörszem. (…)
(Egy nap)
Füttyent, hogy néma házam üdvözölje,
a füttye: egyhang, nem melódia.
De ha megjön, vele leszáll a völgybe
a novemberi melancholia.
(Süvöltő)
Köd dűl, hogy a vidéket elmerítse.
Pipiskét rejt a hömpölygő özön.
Füttyent. Dalom, légy bátor kis pipiske:
szólj, füttyents át a bús világködön.
(Madárszó a ködben)
(…) Zenére szomjaztál? Most idd a dalt:
pinty füttye szoprán, rigó füttye alt.
(Menedék, II.)
  • Szabó Lőrinc Nyitnikék című versében a széncinege jellegzetes dalát jeleníti meg, a fütty szó – különböző változataiban – nem kevesebb, mint tíz helyen bukkan fel a költeményben.
(…) Egyszerre mégis
rezzen a táj:
hármat fütyül
egy kis madár.
Háromszor hármat
lüktet a dala,
vígan, szaporán,mint
éles fuvola. (…)
(…) Két füttyre mindig
kvart lefelé:
nem sok, de örülni
ez is elég. (…)
  • Kányádi Sándor költészetében is többféle füttyszóval találkozhat az olvasó, olykor gondtalan madár, máskor a madarak példáját elirigylő természet ad ki efféle hangot.
(…) tavasz van végre valahára
bomlanak rügyek levelek
ágak közt rigó füttyöget
ki emlékszik a vén platánra (…)
(Lépnek még)
(…) Almavirággal
futkos a szellő, (…)
(…) Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója. (…)
(Májusi szellő)

Prózai művekben[szerkesztés]

  • Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének egyik szereplője, Jancsi úrfi olyan könnyed, hovatovább bohém természetű figura, akiről az író többször is megemlíti jellemző szokásaként a fütyörészését.
(…) Vizyné kiabált:
– Te őrült. Föl ne forgasd a házamat. Mondd, még mindig ilyen őrült vagy?
– Igen, Angéla néni – szólt, miután talpra ugrott és tréfásan meghajolt előtte. Aztán fütyörészni kezdett. (…)
(…) Hirtelen abbahagyta a fütyülést, mert hozták bőröndjeit, két pompás, angol disznóbőr bőröndöt. (…)
(…) Amikor a füttyszó elnémult – mert az úrfi folyton fütyörészett, oly hosszan és gyönyörűen trillázott-csattogott, mint egy kis madár –, Anna bement a fürdőszobába, hol még a parfümje röpködött. (…)
  • Ugyanő az Aranysárkány című regényében több mint tucatnyi alkalommal említi valamilyen formában a fütyülést: néhol úgy, mint egy jellegzetes dallamrészlet (Richard Wagner A walkür című operájának fő motívuma) fütyülését két szereplő közt, egyezményes figyelemfelkeltő jelként, máshol úgy, mint egy sportesemény nézőinek véleménynyilvánítását, megint máshol a sárgarigó dallamos énekére utalva. A regény egy súlyponti szakaszán eltérő kulturális közegek ütközését vezeti fel a különböző füttyszavak találkozása:
(…) Alig ért a kocsma közelébe, füttyszót hallott, hosszút, éleset, erre egy másik füttyszó felelt, távolabbról, valaki visszafütyült, de nem a szájával, hanem úgy, ahogy a külvárosi zsiványok szoktak: két ujját fogai közé véve. Baljóslatúan sivalkodott a két füttyszó az éjszakában. (…)

Filmekben[szerkesztés]

Mozifilmek, tévéfilmek címében[szerkesztés]

  • Talpuk alatt fütyül a szél, Szomjas György 1976-ban bemutatott magyar westernfilmje, az első magyar „eastern”.
  • Fernando Pérez La vida es silbar című, 1998-ban bemutatott kubai-spanyol filmdrámáját a magyar mozik Az élet egy füttyszó címmel vetítették. [A silbar egyébként sípot jelent.]

Rajzfilmek címében[szerkesztés]

Dokumentumfilmek címében[szerkesztés]

Filmek füttyös nevű szereplőkkel[szerkesztés]

Reklámfilmekben[szerkesztés]

  • Mindössze tíz hangból álló, de igen jellegzetes ívű, fütyült dallamával tette magát generációk számára feledhetetlenné Sas István reklámfilmrendező Füttyös óvszer című televíziós reklámklipje.[6]

Képzőművészetekben[szerkesztés]

A fütyülés, mint összetett kommunikációs forma[szerkesztés]

A történelem során a világ számos részén éltek olyan közösségek, amelyekben a fütyüléssel kiadható hangok rendszere komplett nyelvvé alakult. Szerte a világon körülbelül hatvan különböző fütty-nyelv létezhet (vagy létezhetett), többek között a Pireneusokban, Mexikóban, Thaiföldön és Törökország területén. A legismertebb az „El silbo”, amely eredetileg a guancsok, a Kanári-szigetek őslakóinak fütty-nyelve volt; mára csak egyik variánsa maradt fenn La Gomera szigetén, ahol azonban az őslakóktól a szigeteket meghódító spanyol anyanyelvűek is átvették.

A fütty-nyelv kialakulásának fő oka a szigeteken élők egymástól való elszigetelt életvitele lehetett: a közösségeket gyakran hosszú és mély völgyek választották el, a hangos kiabálás pedig hosszú távon nem tűnt kielégítő megoldásnak. A silbo esetében az eltérő hosszúságú és hangmagasságú füttyök szolgálnak jelentés-megkülönböztető elemekként. A nyelv egyben a leghangosabb természetes, segédeszközök nélkül működő emberi kommunikációs mód, hallhatóságának felső határa a széliránytól függően 8-10 kilométer is lehet. A füttytechnika részét képezi az ajkak mellett a mutató illetve a középső ujj használata is, a másik kézzel pedig a hang továbbterjedésének irányát lehet befolyásolni. A gomerai fütty-nyelv 1982 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségi listáján, oktatása 1999 óta a sziget minden általános iskolájában kötelező tantárgy.

Fütyülés a populáris kultúrában[szerkesztés]

Juhász a csárdában, fütyülős üveggel
  • A fütyülésről kapta a nevét egy jellegzetes üvegforma, a fütyülős üveg. Ez eredetileg egy alul hasas, vállal összeszűkülő, testéhez képest kétszer-négyszer hosszabb (párhuzamos) nyakú, füles vagy fületlen üvegkorsó volt; később palackok is átvették ugyanezt a formát, melyek űrtartalma 0,1 litertől akár 2 literig is terjedhet. Nevét onnan kapta, hogy a dugó kirántásakor a nyakból kiszabadult levegő füttyhöz hasonló hangot adott ki. Ez a forma a 18-19. század kocsmáiban vált divatossá, elsősorban a Tiszántúlon, Észak-Magyarországon és Erdélyben. A 20. század második felétől a magyar szeszipari vállalatok fütyülős üvegben kezdték palackozni a főleg nyugati exportra szánt barackpálinkát, a Fütyülős márkanéven piacra dobott ital fahordós érlelésű, valódi barackpárlat volt.[7] A 2000-es évek eleje óta a Zwack Unicum Nyrt. forgalmaz ilyen márkanevű és fütyülős üvegbe palackozott italokat: első ilyen termékük egy barackpárlatból, aromából és finomszeszből készült, barack ízű ital volt, később a kínálatuk egész termékcsaláddá terebélyesedett ki, ágyas vegyespálinkákkal, majd többféle tiszta gyümölcspárlattal is. Ezt a típusú palackot így még ma is gyártják és alkalmazzák, de most már a legtöbb ilyen üveg csavarzáras kupakkal záródik, ami által már nem adja ki a jellegzetes fütyülő hangot, így pedig lassan az elnevezése is értelmét veszti.
  • A fütty szó más módon is megjelent a magyar nyelvű kocsmakultúrában: a kis mennyiségű italokat – például a kisfröccsöt, vagy a pikoló (2 dl) sört –, amelyek „egy füttyre” megihatók, szokás füttynek is nevezni.
  • Az „azt a fűzfánfütyülő rézangyalát” szólás a magyar nyelvben régies, manapság trágárnak már a legkevésbé sem számító, leginkább tréfásnak nevezhető szitkozódás, illetve meglepődést kifejező szófordulat. A rézangyal az ország egyes tájain eltérő módon jelenik meg, például nemcsak fűzfán, de rézfán is fütyülhet, jégen is kopoghat, illetve a szólás „eredetmondája” is többféle változatban ismert; többnyire juhászokhoz vagy vadorzókhoz kötik.[8] A szólás szépirodalmi referenciái közt említést kíván Molnár Ferenc Játék a kastélyban című drámája és Lázár Ervin Berzsián és Dideki című könyve is. [A Rézangyal egyébként a 21. században ugyancsak egy szeszesital-márka neve lett, nyilván nem függetlenül a fűzfánfütyülés ténye és a fütyülős palack vidámító tartalma közti asszociatív kapcsolattól.]
  • A 20. század második felének Magyarországán jellegzetes szociokulturális jelenség volt a Füttyös Gyuri néven ismertté vált figura, aki arról kapta e becenevét, hogy éles hangú füttyöngetésekkel járta Budapest utcáit és közben a kezében tartott, összecsavart újsággal csapdosta azokat a tereptárgyakat, amelyek mellett elhaladt – lámpaoszlopokat, hirdetőtáblákat éppúgy, mint az útjába eső női járókelők fenekét. Bár személyével kapcsolatosan alig ismertek biztos adatok (valódi neve is kérdéses), mégis az alakját e bohém életvitele alapján több film- és zeneművészeti alkotásban is megörökítették. [Pl. Gothár Péter Ajándék ez a nap című 1979-es filmjében rövid cameoszerepet kapott, Kováts Kriszta 1986-ban megénekelte az alakját Fábri Péter dalszövegével ([1]), később pedig dokumentumfilmet is készített róla az RTL Klub, Füttyös Gyuri legendája címmel; sőt, ő ihlette az Omega együttes Trombitás Frédi című dalát is.[9]
  • A jó fütyülés képességét a népi hagyomány (legalábbis Magyarországon) összekapcsolja a sárgarépa minél lelkesebb gyerekkori fogyasztásával. Az azonban ezidáig nem nyert bizonyítást, hogy lenne bármilyen kapcsolat a répaevés és a fütyülési képességek között.[10]

Fütyülés az állatvilágban[szerkesztés]

A fütyülés elsősorban a madarak és az emlősök világában meglehetősen elterjedt hangképzési és kommunikációs forma. Az énekesmadarak rendjének legtöbb faja többé-kevésbé dallamos csicsergésekből és füttyökből kombinált, gyakran kifejezetten az adott fajra jellemző „énekkel” kommunikál, ezen belül a füttyök előfordulási aránya változó. Jellemző például a sok fütty a pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina) hangjára, de a köznyelvben a fekete rigó (Turdus merula) és a sárgarigó (Oriolus oriolus) énekét is gyakran a „fütyül” szóval illetik.

Az emlősök közül jellemzően füttyszerű hangok révén kommunikál fajtársaival például a nagy nádiantilop (Redunca arundinum), veszély jelzésére használja a fütyülést például a vikunya (Vicugna vicugna), a vietnámi szemölcsös disznó (Sus verrucosus) vagy a bobak, más néven pusztai mormota (Marmota bobak).

A csoportos életmódot folytató, ily módon a frissen kikelt utódaikról is gondoskodó őshüllők némelyikéről (például a Parasaurolophus walkeriről) azt feltételezik a kutatók, hogy kikelésük után a kis dinoszauruszok magas füttyszót hallattak, hogy így vonják magukra szüleik figyelmét.

Több olyan állatfaj létezik, amelynek a neve is utal a fütyülésre. Magyar nevük tekintetében ilyenek például a fütyülő réce (Anas penelope), a fütyülő gém (Syrigma sibilatrix), továbbá a fütyülőludak családjának összes faja (apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata), piroscsőrű fütyülőlúd (D. autumnalis), gyöngyös fütyülőlúd (D. guttata), pálmafütyülőlúd (D. arborea), sujtásos fütyülőlúd (D. bicolor), sarlós fütyülőlúd (D. eytoni), vándorfütyülőlúd (D. arcuata), jávai fütyülőlúd (D. javanica)); utóbbiak a közös nemzetségnevüket jellegzetes füttyentő hangjuk után kapták, melyekkel az egyedek kommunikálnak egymással. Ebben a körben említhető a füttyentőbékafélék (Leptodactylidae) több mint ezer békafajt tartalmazó kétéltűcsaládja is.

Társadalmi megítélése[szerkesztés]

A fütyülés társadalmi megítélése nemzetenként és még ezen belül kultúránként is nagyon eltérő. Egy fütty kifejezhet rendkívül pozitív véleményt is (pl. ha fiatal férfi fütyül egy általa csinosnak tartott lány után) és ugyanígy rendkívül negatívat is (ha pl. akár ugyanaz a fiatal férfi éles füttyszóval fejezi ki határozott nemtetszését egy sportmérkőzésen egy játékvezetői döntés ellen). Az efféle fütty, főleg ha egyes csoportok (pl. a fenti helyzetben a füttyszóval „illetett” csinos nők) magánszférájába behatoló, kéretlen véleménynyilvánításként jelenik meg, fokozatosan egyre kevesebb nemzet egyre kevesebb kulturális környezetében számít elfogadottnak.

Másrészről a gyakori fütyörészés, gondtalan dallamfütyüléssel való időtöltés sok társadalmi környezetben a léhaság, a semmittevő életmód megtestesülésének számított – ilyesmit fejez ki például a „fütyül rá”, „fütyül valamire” = nem törődik vele, nem érdekli, rá se hederít jelentésű szólás is –, amely megítélés viszont ma már eltűnőfélben van.

Források[szerkesztés]