Pulkau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pulkau
Pulkau címere
Pulkau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásHollabrunni járás
Irányítószám3741
Körzethívószám02946
Forgalmi rendszámHL
Népesség
Teljes népesség1560 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság289 m
Terület36,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′, k. h. 15° 51′Koordináták: é. sz. 48° 42′, k. h. 15° 51′
Pulkau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulkau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pulkau osztrák város Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 1498 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Pulkau a Hollabrunni járásban

Pulkau a tartomány Weinviertel régiójában fekszik, a Pulkau folyó mentén, a Gránit- és Gneiszfennsíkon. Legmagasabb pontja a Brenntenberg (477 m). Területének 26,1%-a erdő, 12,9% szőlő, 52% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Groß-Reipersdorf (154 lakos 2022-ben), Leodagger (83), Passendorf (10), Pulkau (982), Rafing (144) és Rohrendorf an der Pulkau (125).

A környező önkormányzatok: északkeletre Schrattenthal, keletre Zellerndorf, délre Röschitz, délnyugatra Meiseldorf, nyugatra Sigmundsherberg, északra Weitersfeld.

Története[szerkesztés]

A városháza
A Szt. Mihály-plébániatemplom és a csontház
A Szent vér-templom

Pulkaut frank telepesek alapították Nagy Károly idejében, 791-796 között. 1055-ben Hardegg uradalmához tartozott. Egyházközségét 1080-ban említik először, 1216-ban pedig először írnak az itteni szőlőművelésről. 1308-ban mezővárosi jogokat, 1437-ben pedig V. Albert hercegtől címert és pecsétet kapott.

1338-ban állítólag a zsidók a sekrestyés segítségével szent ostyát szereztek, hogy azokat varázslásokhoz használják fel. A feldühödött lakosság lemészárolta az összes pulkaui zsidót és az eset miatt egész Alsó-Ausztriában, Morvaországban és Csehországban is sor került antiszemita megnyilvánulásokra. 1425-ben az Ausztriába betörő husziták (a szomszédos Schrattenthal és Retz) mellett kifosztották Pulkaut is. 1486-ban Mátyás magyar király hadai szállták meg a települést. 1597-ben lázadó parasztok, a harmincéves háborúban több alkalommal a vonuló hadseregek szállták meg Pulkaut; 1645-ben pedig felgyújtották a svédek. Az 1680-as pestisjárványban 600 lakos lelte halálát.

1712 januárjában VI. Károly császárt Pulkauban fogadták az alsó-ausztriai rendek, mikor prágai koronázására utazott. 1742-ben a második sziléziai háborúban a poroszok, 1805-ben és 1809-ben Napóleon franciái szállták meg a városkát.

Az 1848-as forradalmat követően felszámolták a feudális birtokrendszert és megalakult Pulkau önkormányzata. A második világháború során, 1943-ban 15-16 éves diákok náciellenes osztrák nemzeti szövetséget hoztak létre. A Gestapo tizennégyüket letartóztatta és ötöt szeparatizmus vádjával a bíróság elítélte; közülük a legidősebbet kivégezték.

1968-ban Großreipersdorf, Passendorf és Rafing községeket Pulkau önkormányzatához csatolták; 1971-ben követte őket Leodagger és Rohrendorf is. 1985-ben Pulkaut városi rangra emelték.

Lakosság[szerkesztés]

A pulkaui önkormányzat területén 2022 januárjában 1498 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 3276 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 96,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 3,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (98,2%) mellett a csehek alkották 0,7%-kal (11 fő).

A népesség változása:

2016
1 540
2018
1 560

Látnivalók[szerkesztés]

A Vörös kúria
  • Neudegg várának romjai
  • az 1659-ben épült városháza
  • a gótikus Szt. Mihály-plébániatemplom és a Szt. Bertalan csontház
  • a Szent vér-templom
  • a Vörös kúria

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Friedrich Lotter: Hostienfrevelvorwurf und Blutwunderfälschung bei den Judenverfolgungen von 1298 (‚Rintfleisch‘) und 1336–1338 (‚Armleder‘). In: Fälschungen im Mittelalter, Teil 5: Fingierte Briefe, Frömmigkeit und Realienfälschungen. Monumenta Germaniae Historica, Band 33.5, Hannover 1988, S. 533–583.
  • A település honlapja
  • 31035 – Pulkau Statistik Austria

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pulkau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.