Schrattenthal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schrattenthal
A schrattenthali kastély udvara a kápolnával
A schrattenthali kastély udvara a kápolnával
Schrattenthal címere
Schrattenthal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Hollabrunni járás
Irányítószám 2073
Körzethívószám 02942
Forgalmi rendszám HL
Népesség
Teljes népesség868 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság289 m
Terület22,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schrattenthal (Ausztria)
Schrattenthal
Schrattenthal
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 43′, k. h. 15° 54′Koordináták: é. sz. 48° 43′, k. h. 15° 54′
Schrattenthal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schrattenthal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Schrattenthal osztrák város Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 893 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Schrattenthal a Hollabrunni járásban

Schrattenthal a tartomány Weinviertel régiójában fekszik, az Schrattenbach folyó mentén, a Gránit- és Gneiszfennsíkon. Területének 34,4%-a erdő, 20,9% szőlő, 37,8% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Obermarkersdorf (374 lakos 2022-ben), Schrattenthal (312 lakos) és Waitzendorf (207 lakos).

A környező önkormányzatok: északkeletre Retz, délkeletre Zellerndorf, délnyugatra Pulkau, északnyugatra Weitersfeld.

Története[szerkesztés]

A Szt. Ágoston-plébániatemplom
A Szt. Miklós- és Orbán-plébániatemplom
A Szentháromság-plébániatemplom

Schrattenthalt 1220-ban említik először. 1425-ben a husziták néhány napos ostrommal elfoglalták és kifosztották. 1434-ben Ulrich von Eyczing szerezte meg és bár jelentős várak és városok hűbérura volt a Duna és Morvaország között, itt rendezte be székhelyét. Új várat építtetett és a települést fallal vétette körül. 1472-ben III. Frigyes császár városjogot és címert adományozott Schrattenthalnak. 1501-ben a városban alapították Alsó-Ausztria első nyomdáját. 1563-ban az Eyczing-család áttért a protestáns hitre és a Rajnai palotagrófságból hozatott prédikátort. Schrattenthal így a protestantizmus egyik bástyájává vált a tartományban. A harmincéves háború kitörésekor az Eyczing-család birtokait elkobozták és a kisváros többször is gazdát cserélt. 1623-1660 között a Strozzi grófoké volt. 1645-ben, amikor a svédek betörtek Ausztriába, Lennart Torstensson a városban rendezte be a főhadiszállását. Schrattenthal 1660-1734 között az Adlersthurm báróké,, majd a Hartig grófoké volt. 1740-ben felmérték a földeket és megszámozták a házakat; összesen 57-et számláltak meg. A külvárosban négy ház volt, itt laktak a lenézett szakmák művelői, a hóhér, a sintér és a csordás.

1783-ban a városka nagy része leégett. Az újjáépítést részben a városfal köveiből végezték. A napóleoni háborúk során orosz csapatok (1797-ben Szuvorové, 1805-ben Kutuzové), 1809-ben pedig osztrák orosz és francia katonák haladtak át Schrattenthalon.

Az 1848-as forradalmat követően felszámolták a feudális birtokstruktúrát, megalakult a város önkormányzat és 1850-ben polgármestert választottak, mégpedig a korábbi hűbérurat, Hermann von Attems grófot. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban a poroszok megszállták Schrattenthalt és behurcolták a kolerát; a járványban ketten haltak meg.

A második világháború végén a Wehrmacht 1945. április 11-étől május 8-ig feltartotta a szovjet hadsereget, majd miután felrobbantották a hidakat, visszavonultak. A szovjetek ezután megszállták a várost.

1972-ben a szomszédos Obermarkersdorf és Waitzendorf községeket Schrattenthal önkormányzatához csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

A schrattenthali önkormányzat területén 2022 januárjában 893 fő élt. A lakosságszám 1934-ben érte el a csúcspontját 1502 fővel, utána csökkenni kezdett, bár az utóbbi évtizedekben stabilizálódott. 2020-ban az ittlakók 97,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,1%-a római katolikusnak, 3,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (98,6%) mellett a csehek alkották 3 fővel (0,3%).

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A középkori városkapu
  • a középkori városfal és városkapu
  • a schrattenthali kastély
  • a Szt. Ágoston-plébániatemplom
  • az obermarkersdorfi Szt. Miklós- és Orbán-plébániatemplom
  • a waitzendorfi Szentháromság-plébániatemplom
  • a Szt. Benedek-kilátótorony

Híres schrattenthaliak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schrattenthal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.