Pseudophilautus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Pseudophilautus
Pseudophilautus amboli
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Evezőbékafélék (Rhacophoridae)
Alcsalád: Rhacophorinae
Nem: Pseudophilautus
Laurent, 1943
Szinonimák
  • Pseudophilautus Laurent, 1943
  • Kirtixalus Dubois, 1987
  • Kirtixalus — Yu, Rao, Zhang, and Yang, 2009
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pseudophilautus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pseudophilautus témájú médiaállományokat és Pseudophilautus témájú kategóriát.

A Pseudophilautus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az evezőbékafélék (Rhacophoridae) családjába tartozó nem. A nembe tartozó fajok közül mára több kihalt (a fajlistában † jelöli).[1] Ugyanakkor több, kihaltnak vélt fajt újból felfedeztek.[2][3]

Taxonómiai helyzete[szerkesztés]

A nemet 2009-ben hozták létre, addig a Philautus nem szinonimája volt.[4]

Előfordulásuk[szerkesztés]

A nembe tartozó fajok a Srí Lankán és Indiában, a Nyugati-Ghátokban honosak.[5]

Szaporodásuk[szerkesztés]

A Pseudophilautus nembe tartozó békafajok közvetlen fejlődésűek, a petékből egyből kifejlett kis békák fejlődnek ki. Ezzel a megoldással a szaporodás teljes mértékben a szárazföldön történhet. Ugyanakkor a petéknek magas páratartalomra van szükségük, a száraz időszakok hátrányosan hatnak a fejlődésre.[6] A fajok többsége a petéit az erdő talajára helyezi, csak egyetlen faj, a Pseudophilautus femoralis helyezi petéit az aljnövényzet leveleire. A szaporodó pár színe az avar színéhez hasonlóvá válik a rejtőzködés érdekében. A nőstény választja ki a peterakáshoz megfelelő helyet, a petéket a talajba keveri, és betakarja. A petéket a pár nem őrzi.[6]

A peték mérete 3,7–5,7 mm. A kifejlődés 24–68 nap alatt következik be. Az embrióknak nincs külső kopoltyúja, de farkuk meglehetősen nagy méretű. A fajtól függően a kis békák farokkal vagy anélkül születnek, és a petezsák látható rajtuk.[6]

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. IUCN: IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. <www.iucnredlist.org>, 2013. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  2. (2013) „Lost and found: One of the world's most elusive amphibians, Pseudophilautus stellatus (Kelaart 1853) rediscovered”. Zootaxa 3620 (1), 112–128. o. DOI:10.11646/zootaxa.3620.1.5.  
  3. (2013) „Rediscovery of Pseudophilautus hypomelas (Günther, 1876) (Amphibia: Anura: Rhacophoridae) from the Peak Wilderness, Sri Lanka, a species thought to be extinct!”. Journal of Threatened Taxa 5 (17), 5181–5193. o. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.11609/jott.o3547.5181-93.  
  4. Li, Che, Murphy, Zhao, Zhao, Rao & Zhang, 2009 : New insights to the molecular phylogenetics and generic assessment in the Rhacophoridae (Amphibia: Anura) based on five nuclear and three mitochondrial genes, with comments on the evolution of reproduction. Molecular Phylogenetics and Evolution, vol. 53, p. 509-522 (eredeti publikáció Archiválva 2011. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben).
  5. Frost, Darrel R.: 'Pseudophilautus Laurent, 1943. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History, 2014. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
  6. a b c Bahir, M. M. (2005). „Reproduction and terrestrial direct development in Sri Lankan shrub frogs (Ranidae: Rhacophorinae: Philautus)”. Raffles Bulletin of Zoology Suppl. 12, 339–350. o. [2007. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva].  

Források[szerkesztés]