Pruzsinszky Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pruzsinszky Pál
Magyarország
20. század
Élete
Született1862. január 12.
Ungvár
Elhunyt1926. augusztus 29. (64 évesen)
Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzatreformátus teológia
Fontosabb műveiKálvin

Pruzsinszky Pál (Ungvár, 1862. január 12.Budapest, 1926. augusztus 29.) kilépett piarista szerzetes, később református lelkész, teológus, filozófiai doktor, egyháztörténész, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára 20 éven át.

Élete[szerkesztés]

Pruzsinszky János kötélgyártómester és Vitkóczy Zsuzsanna fiaként született Ungvárott. Középiskolai tanulmányait az ottani főgimnáziumban elvégezve, 1881-ben a Budapesti Tudományegyetemen bölcseleti előadásokat hallgatott. 1882-ben a kegyes tanítórendbe lépett. Mint tanár működött Tatán, majd Budapesten. 1890-ben a rendből kilépett és 1891. szeptember 1-jén Karcagon, 1893-ban a kisújszállási főgimnáziumban nyert tanári állást, ahol egyben igazgatónak is megválasztották. Miután 1890-ben történelemből és latinból tanári vizsgát tett, 1895-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1897-ben a Budapesti Református Főgimnáziumhoz választották meg és 1902-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémia lelkészvizsgáló bizottsága előtt lelkészi vizsgát tett. 1906 őszétől filozófiát (akkori nevén bölcsészetet) tanított itt, majd 1909-ben az egyháztörténeti tanszékre került át. Több külföldi egyetem díszdoktorrá, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1909-ben választmányi tagjává választotta. 1926-ban hunyt el Budapesten 64 éves korában.

Művei[szerkesztés]

Folyóiratcikkek[szerkesztés]

Főbb cikkei az Ébresztőben (1901. és 1902. Kálváni János ifjúsága); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban (1901. Faber Stapulensis theologiai munkái); az Urániában (1902. Napoleon első felesége, 1904. A Carolina Resolutio intézményei). A Pallas Nagy Lexikonába világtörténelmi vonatkozású cikkeket írt. Nagyobb folyóirat tanulmányai, könyvfejezetei:

  • Kálvin leveleiről (Prot. Szle, 1909), Kálvin János prédikációi (Lelkészegyesület, 1911). Ráday Pál (Prot. Szle, 1912), A lyoni vértanú-theologusok és Kálvin János (Lelkészegyesület, 1915). Benkő József (Uo.). A magyar reformáció bajnokai („A magyar reformáció könyve” c. füzetben). (Debrecen. 1917) Az egyetemes egyháztörténelem a reformáció után következő századokban (Theol. Értesítő, 1917).

Önállóan megjelent művek[szerkesztés]

  • Vergilius hasonlatairól. Tata, 1887 (Ism. Egyet. Philol. Közlöny, 1888)
  • A franczia földmívelő osztály a forradalom előtt. Tata, 1888
  • A franczia egyház a forradalom alatt. Pressensé sat. nyomán. Karczag, 1894 (Különnyomat a karczagi ev. ref. főgymnasium Értesítőjéből)
  • A kisujszállási ev. ref. főgymnasium története. Mező-Túr, 1896
  • A magyar földmívelő osztály a török hódítás után. Budapest, 1898
  • XII. Károly svéd király története. Irta Votaire, ford. Budapest, 1902
  • Zwingli Ulrich: Commentarius, vagyis az igaz és a hamis vallásnak magyarázata. Ford. Uo. 1905 (Tüdős Istvánnal együtt)
  • Kálvin (2 k.). (Pápa, 1909–1910, Református Egyházi Könyvtár-sorozat)
  • Kálvin levelei a nőkhöz (Budapest, 1909)
  • Kálvin egyénisége (Az „Emlékezés Kálvinról” c. könyvben). (Budapest, 1909)
  • A budapesti ref. theol. akadémia Ráday könyvtárának múltja (Budapest, 1913)
  • Bod Péter és kiválóbb egyházi munkái (Budapest, 1913)
  • Hitünk hősei a 16. században (Budapest, 1914. A Protestáns Irodalmi Társaság Házi Kincstára)
  • Farkas József emlékezete (Budapest, 1917)
  • A magyar protestáns egyházak történetének rövid áttekintése (Budapest, 1917)
  • A budapesti kálvintéri templom (Budapest, 1921)
  • A magyarországi prot. egyház története (Budapest, 1921)
  • Szilassy Aladár (Budapest, 1922)
  • Brousson, a hugenotta ügyvéd (Budapest, 1924)
  • Hugenotta asszonyok, hugenotta lányok (Budapest, 1924)
  • A pásztorok és a nyáj (Budapest, 1925)
  • A camisard-ok (Budapest, 1926)

Lefordította Rudolf Sohm (1841–1917) egyháztörténetét (Rövid egyháztörténet, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1922).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar Könyvészet 1894
  • Vajda Emil Névkönyve. 61. l.
  • A Karczagi ev. ref. főgymnasium Értesítője 1892 és 1893
  • Pallas Nagy Lexikona XIV. 263.