Preusz Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Preusz Mór
Született 1883. február 14.
Ungvár
Elhunyt 1944. (60 évesen)
Németország
Foglalkozása politikus

Preusz Mór (Ungvár, 1883. február 14. – Németország, 1944. nyara) szakszervezeti titkár, politikus, gyárvezető, nyomdász, a Budapesti Munkástanács egyik vezetője.

Élete[szerkesztés]

Édesanyja Neumann Róza volt. Ungváron tanulta ki a nyomdászmesterséget. Fiatalon bejárta Ausztriát és Németországot, majd 1905-ben hazatért, s Kassára került, hol a A Kassai Munkás című lap egyik alapítója, illetve a helyi szociáldemokrata mozgalom egyik vezetője lett. 1909-ben Budapesten a nyomdászszakszervezet lapjának, Typographia egyik szerkesztője (egészen 1920-ig), 1918 novemberétől 1919. március 21-ig pedig az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgatósági tagja, illetve a Budapesti Munkástanács egyik elnöke volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság első heteiben a fővárost vezető direktórium tagja volt Vincze Sándor és Dienes László mellett, s 1919. április 14-én beszédet mondott a Margit-sziget "proletárkézbe" vételekor:

Az új világban minden dolgozó proletár megtalálja a számítását, több boldogságban, több életörömben lesz része, mint eddig volt, a proletárság a kunyhóktól eljut a palotákba!

Ám hamarosan csalódott az eszmében, s a kommunistákkal való konfliktusa miatt a városi népbiztosi tisztségéről nem sokkal ezután lemondott, és visszatért a Typographia szerkesztéséhez. Ugyanakkor a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja volt, s Lung Gézával a Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének vezetője lett.[1] A kommün bukása után 1920 áprilisában Bécsbe emigrált. Távozása után ellene lázadás bűntette miatt nyomozólevelet bocsátottak ki. Később visszaköltözött szülővárosába, ahol egy dobozgyár tulajdonosa lett.[2] 1939-ben Kárpátalja visszacsatolása után a tanácsköztársaság alatt betöltött szerepe miatt letartóztatták, s 1 év börtönbüntetésre ítélték. Bár már 1919-ben is felekezeten kívüli volt, 1944-ben mégis elhurcolták Ungvárról, s egy német koncentrációs táborba vitték, ahonnan nem tért vissza.

Műve[szerkesztés]

  • Két irány - egy cél (1917)[3]
  • Nyomdász Évkönyv és Uti Kalauz az 1913. évre (Budapest, Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szakegyesülete, 1913)[4]
  • A nagy fejedelem (cikk, Kassai Munkás, 1907)[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lung Géza sajtópöre. Huszadik Század, (1921. nov. 7.)
  2. Más források szerint nyomdatulajdonossá vált.
  3. Preusz Mór: Két irány - egy cél. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
  4. Nyomdász Évkönyv és Uti Kalauz az 1913. évre. Antikvarium.hu. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
  5. Preusz Mór: A nagy fejedelem. Balmazújvárosi Annotált Bibliográfia. (Hozzáférés: 2015. június 5.)[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.