Prachatice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prachatice
A város panorámája a Libín-hegyről
A város panorámája a Libín-hegyről
Prachatice címere
Prachatice címere
Prachatice zászlaja
Prachatice zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületDél-Csehországi
JárásPrachaticei
Rang város
Polgármester Jan Bauer
Irányítószám 383 01
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség10 874 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság561 m
Terület38,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prachatice (Csehország)
Prachatice
Prachatice
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 00′ 46″, k. h. 13° 59′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 46″, k. h. 13° 59′ 50″
Prachatice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prachatice témájú médiaállományokat.

Prachatice (németül Prachatitz) város Csehország Dél-Csehországi kerületének Prachaticei járásában, a járás északkeleti részén, České Budějovicétől 35 km-re nyugatra, és Prágától 123 km-re délnyugatra fekszik. Lakosainak száma 11 587 (2009. 12. 31).

Története[szerkesztés]

A város ismert története a 11. századig nyúlik vissza, ekkoriban nyílt meg a bajor Passauból induló fontos sókereskedelmi útvonal, az „arany ösvény”. Az a terület, amelyen a város ma fekszik, kezdetben a Vyšehrad birtokhoz tartozott, akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a birtok ura megvásárolta az arany ösvényen folyó kereskedelem vámszedésének jogát. A település szerepe később, a 13. század során megnőtt, amikor megkapta az arany ösvényen szállított tárolási jogait. Ez az előjog Prachaticét Dél-Csehország egyetlen olyan városává tette, mely a Passauból származó sót megvásárolhatta.

A 15. században a huszita háborúk során a husziták Prachaticét kétszer is megtámadták, és végül el is foglalták, lemészárolva a város lakóinak többségét. Miután a konfliktus véget ért, 1436-ban Prachatice királyi város státuszt kapott. Egy évvel később Zsigmond király Jan Smilnek adományozta a várost, mely Smil 1439-ben történt kivégzése után rövid időre a Rožmberk-ház irányítása alá került. Oldřich Rožmberk közvetlenül a kivégzés után eladta a várost, de az 1501-ben ismét visszakerült a családhoz. Az ezt követő, 1601-ig tartó virágzó időszakban a Rožmberk család irányította a várost. Ekkor a család utolsó sarja, Petr Volk eladta II. Rudolf királynak, aki ismét királyi státuszt adott a városnak.

A harmincéves háború első jelentős ütközete, a fehérhegyi csata után a város elvesztette státuszát és az Eggenberg család tulajdona lett, bár az uralkodó csapatai a harmincéves háború során a városban maradtak. A város 1719-ben Marie Arnoštka Eggenberg hercegnő halálát követően ismét gazdát cserélt, ekkor a befolyásos Schwarzenberg család irányítása alá került.

Területi felosztása[szerkesztés]

Az alsó városkapu, háttérben a Szt. Jakab templommal

Testvérvárosok[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1.1.2019 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2019. április 30. (Hozzáférés: 2019. május 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]