Portál:Kárpátalja/Kiemelt cikk
Perényi Zsigmond (Beregszász-Végardó, 1783. november 18. – Pest, 1849. október 24.) nagybirtokos, Ugocsa vármegye főispánja, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a szabadságharc vértanúja. Apja Perényi István Ung vármegye főispánja, anyja Horváth Éva bárónő. Első felesége Sztojka Júlia, második neje: Kovachich Leopoldina. Fia, Zsigmond, országgyűlési képviselő (1867-1882, 1892-1896), valamint Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja (1882-1889). Unokája, báró Perényi Zsigmond (1870-1946) későbbi belügyminiszter, felsőházi elnök.
1805-ben Bereg vármegye főjegyzőjeként kezdte pályafutását, majd alispán, 1830-ban kir. tanácsos, 1833-ban Ugocsa vármegye főispánja lett. 1807-től részt vett az országgyűléseken. 1825 után a főrendi ellenzék egyik vezéralakja. A szabadságharc idején, 1848 május-júniusban a magyar kormány képviselője az erdélyi országgyűlésen. 1848. július 14-től az országgyűlés felsőházának másodelnöke, majd elnöke. 1848. október 3-tól az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. A függetlenségi nyilatkozat elfogadása után a hétszemélyes tábla elnöke lett (1849. május 29.). A szabadságharc bukása után az osztrák hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.