Porostönkű lánggomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porostönkű lánggomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Hymenogastraceae
Nemzetség: Gymnopilus
Tudományos név
Gymnopilus liquiritiae
(Pers.) P.Karst. 1879
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Porostönkű lánggomba témájú kategóriát.

A porostönkű lánggomba (Gymnopilus liquiritiae) a Hymenogastraceae családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, korhadó faanyagon élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A porostönkű lánggomba kalapja 2–8 cm széles; fiatalon domború, majd széles domborúan vagy kissé harangszerűen kiterül. Felszíne száraz, sima. Színe rozsdabarnától barnásnarancsig terjed. Széle idősen finoman bordázott lehet. Felszíne kálium-hidroxiddal lilásvörös színreakciót ad.

Húsa vékony, rostos, színe halványsárgás vagy halványnarancsos; sérülésre nem változik. Szaga nyers krumplira emlékeztet vagy nem jellegzetes; íze nagyon keserű.

Sűrű lemezei keskenyen tönkhöz nőttek, idősen szabadon is állhatnak; sok a féllemez. Színük fiatalon sárgás vagy halványnarancs, idősen rozsdás narancsszínű, néha vörösbarnás foltokkal. A fiatal lemezeket nem védi részleges burok.

Tönkje 2–4 cm magas és 0,3-0,5 cm vastag. Alakja nagyjából egyenletes vastagságú, hengeres. Felszíne sima vagy finoman szálas. Színe fehéres vagy barnás-barnásnarancsos. Tövéhez sárgás vagy rozsdás színű micélium kapcsolódik.

Spórapora rozsdabarna. Spórája ellipszis alakú, tüskés, mérete 6–10 x 4–5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A narancsbarna lánggomba, a foltoslemezű lánggomba, a bársonykalapú lánggomba, a ragadós tőkegomba hasonlít hozzá.

A porostönkű lánggomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos.

Lombos és tűlevelű fák erősen korhadó maradványain található meg. Kora nyártól késő őszig terem.

Nem ehető. Egyes rokonai hallucinogén hatású pszilocibint tartalmaznak; a porostönkú lánggombát illetően ellentmondóak a források.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]