Pontius Meropius Anicus Paulinus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paulinus, Nola püspöke

Pontius Meropius Anicus Paulinus (Bordeaux, 353409) ókeresztény író

Gazdag szenátorcsaládból származott. Ausonius tanítványa volt, s már 378-ban consul suffectus lett. 389-ben megkeresztelkedett, ezután lemondott vagyonáról, s visszavonult a közszerepléstől. 393-ban Barcelonában presbiterré szentelték, majd Nolába vándorolt védőszentjének, Szent Félixnek sírjához. 409-ben Nola püspökének választották meg. Tehetséges költő volt. Érdekes költői levelezése Ausoniussal. Fennmaradt munkái: Szent Félix tiszteletére írott költeményeiből tizenhármat, illetve egynek töredékeit ismerjük; három zsoltár-parafrázis, amelyekkel a keresztény líra új műfaját teremtette meg; „ad Antonium”, a pogány vallások tévelygéseiről; „Juliani et Jae” című keresztény költemény 120 disztichonban; harminc levél.

A hagyomány neki tulajdonítja a harang feltalálását.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bells, Catholic Encyclopedia

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]